Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417
418 BÁRÁNY ATTILA - GYÖRKÖS ATTILA Pole magyarországi jelenlétének körülményeit próbálta meg tisztázni. Bemutatta a família szerepét a Tudor-hatalomátvétel utáni legitimációs konfliktusokban, s feltárta, hogy Richard jelenléte Magyarországon 1506-1507-ben igazolható, valamint röviden utalt a közte és Anna magyar királyné közötti rokoni viszonyra, nem pontosítva annak természetét.3 E. Kovács Péter 1990-ben napvilágott látott cikke rendkívül alaposan mutatta be az 1502. évi angol-magyar kapcsolatok forrásait, s helyezte azokat a velencei-lengyel-magyar-francia törökellenes összefogás kereteibe, nem említve ugyanakkor a de la Pole-rokonsággal való összefüggéseket.4 Az angol történetírás sokáig nem fordított igazán nagy figyelmet sem VII. Henrik keresztes szerepvállalására, sem itáliai-pápai-magyar kapcsolataira, annak ellenére, hogy a korai Tudor-kor rendkívül gazdag forráskiadványokban. Az előző századfordulón tekintélyes okmánytárak láttak napvilágot,5 amelyek mind VII. Henrik, mind pedig a de la Pole-lázadók irataiból igen sokat közöltek. A Tudorokkal szembenálló más York-párti trónkövetelők (Perkin Warbeck, Lambert Símnél) szakirodalma rendkívül bő, bár kevéssé kutatták a rebellisek kontinentális támogatottságát. Érdekes módon ez utóbbi kérdést nem angol, hanem egy német történész, Wilhelm Busch feszegette leginkább a 20. század elején kiadott, monumentális Tudor-monográfiájában.6 VII. Henrik nagy kutatói, James Gairdner és Stanley Bertram Chrimes sem tekintették át teljességében a de la Pole-ok viszonyát Miksához és XII. Lajoshoz, nem is beszélve a Jagellókról. Az angol történetírásban nem ismert például az angol uralkodó levelezése Sándor lengyel királlyal.7 A de la Pole-házi trónkövetelőkkel pedig az 1980-as évek végéig, egészen William E. Hampton és Alison Hanham írásaiig nem foglalkozott a kutatás,8 de ők sem tekintették át teljes mértékben sem Henrik magyar- és lengyelországi kapcsolatait, sem pedig a lázadók kontinentális politikáját és viszonyrendszerét. Törökellenes szövetség 1500-1502-ben VI. Sándor pápa kezdeményezésére, keresztes céllal jött létre 1499. április 15-én az a francia-velencei-pápai szövetség, amely más hatalmakat, így Angli-3 Fest Sándor: An English Pretender in Hungary. In: Skóciai Szent Margittól i. m. 613-616. 4 E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből. Levéltári Szemle 40. (1990) 49-61. 5 Letters and Papers illustrative of the Reigns of Richard III and Henry VII; Calendar of State Papers Venice; Original Letters illustrative of English History; illetve a The Reign of Henry VII from contemporary sources. Kiadási adataikat lásd alább. 6 Wilhelm Busch: England unter den Tudors. I. König Heinrich VII. Stuttgart 1892. (Trans. London 1985.) 7 Akta Aleksandra, króla polskiego, wielkiego ksiçcia litewskiego i. t.d. (1501-1506). Acta Alexandri regis Poloniae, Magni Ducis Lithuaniae etc. (Monumenta medii aevi res gestas Poloniae illustrantia. Tomus XIX.) Ed. Fryderyk Papée. Krakow 1927. (a továbbiakban: Akta Aleksandra). 8 Alison Hanham: Edmund de la Pole and the spies, 1499-1506 : some revisions. Parergon n. s. 6. (1988) 103-120.; Alison Hanham: Edmund de la Pole, defector. Renaissance Studies 2. (1988) 239-250.; William E. Hampton: The White Rose under the First Tudors. Part 2: Edmund de la Pole. The Ricardian 7. (1987) 98/Sept. 464-478.; Uő: The White Rose under the First Tudors Part 3. Richard de la Pole, 'The King's Dreaded Enemy'. The Ricardian 7. (1987) 99/Dec. 525-540.
