Századok – 2012

TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3

MINDSZENTY JÓZSEF"1

BÍBOROS EMLÉKIRATAINAK TÖRTÉNETE 35 ügyészi meghallgatáskor tagadta a bűnösséget, hogy fontolgatta: a tárgyaláson leleplezi kihallgatóit és módszereiket - ezek mind-mind egy tudatos ember lépései. A halálos ítélet fenyegetésében pedig a kiútkeresési kombinációk újabb sorozatába fogott, ráadásul pajzsmirigybetegsége is nyomasztóan jelentkezett. A tárgyaláson készített fotókon a bíborosról készített közismert kép a szokatlanul kidülledt szemekkel szerintünk nem az elkábítottság jele, hanem a pajzsmirigy-túlműködés tünete, ami épp azért is erősebben ülhetett ki vonásaira, mivel — ahogy emlékirataiban maga utal erre — félt bevenni a gyógyszereket. Ha tehette, elszabotálta azt, aminek következtében Basedow-kórja a fogságban lényegében kezeletlenül maradt, holott a tablettákat betegségére, és nem tudatának befolyásolására kapta. 2. A bírósági tárgyaláson — a jelen volt megfigyelők szerint, de a rádiófelvételt meghallgatva bárki ma is meggyőződhet róla — tiszteletet parancsolónak, érvelési képességeinek teljes birtokában lévőnek tűnt. A bíboros az egész per folyamán éberen figyelt, a tényeket elismerte, de nem hagyta magát kelepcébe csalni, hogy bűnösségét komolyabb vádakban elismerje. Kettős értelemmel bíró, utolsó szó jogán elmondott méltóságteljes szavai sem származhatnak olyan személytől, aki gyógyszerek hatása alatt áll. (Bár maga Mindszenty azt írja emlékirataiban, hogy az utolsó szó jogán elmondott beszéde nem az ő fogalmazványa.) 3. A gyógyszerezés ellen szól, hogy sem a szakirodalom, sem a korabeli források (elsősorban a vádlókból rövidesen vádlottakká lett szereplők vallomásai) nem említenek egyetlen bizonyított esetet sem. 4. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy az 1949. január 10. és 20. közötti időszakról — amit veréssel is kicsikart vallomások szegélyeznek — mindez nem jelenthető ki ilyen határozottan, többek között azért sem, mert ekkor készült a korabeli sajtót bejárt, Magyar nemes vagyok kezdetű, zilált és helyesírási hibáktól hemzsegő vallomás. Emlékirataiban Mindszenty nemcsak tagadja, hogy ő írta volna ezt a szöveget (amiben még a hercegprímási kinevezési dátumot is „eltévesztette"), de meg is nevezi a hamisítókat: Sulner Lászlót és feleségét, Fischhof Hannát, az írásszakértőket. És ez lesz az utókornak szánt magyarázat másik pillére: a hamisítás. Az emlékiratokban Mindszenty több olyan levelet vagy vallomást hamisításnak (esetleg diktálásnak) vél, amelyek pedig bizonyíthatóan léteznek az ő jellegzetes szálkás betűivel. Azonban épp a nevezettek egyike, Sulner László állította Amerikában közzétett írásában, hogy ezek a kérdéses iratok nem hamisítások (más viszont igen). Azt nem vitatjuk, hogy a dokumentumokat teljes apátiában, netán kábán írhatta. Az elégséges élelem és az alvás hiánya, az ezt követő súlyveszteség és elerőtlenedés előfeltétele bármilyen sikeres agymosásnak, a személyiség összeroppantásának. A vizsgálati fogság 39 napja alatt Mindszentyt is sikerült megtörni fizikai erőnlétében, lelki és erkölcsi erejében. Már maga is kezdte „elhinni" a vádakat, ahogy erről emlékirataiban nagyon őszintén és hitelesen ír, és nem állítja be önmagát hidegfejű és ravasz játékosnak, akinek lépéseit fondorlat vezérelte volna. Mindszenty önként vállalta a reá váró sorsot. Bár időben visszavonulhatott vagy eltávozhatott volna az országból, nem tette. Pedig sejthette, hogy az egyház nem tud győzni a kommunisták módszereivel szemben; helyzete szemé-