Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 309 készítésének egyik motiválója a szerzetes származású szent püspök alakjának előtérbe állítása, részben Gellért csanádi püspök életútjának bemutatásával, részben Mór pécsi püspök kultuszának hivatalossá tételének kísérletével. Az Álmos-ági királyok és a bencések Kálmán és Álmos herceg konfliktusában, mint az előbbiekben bemutattam, a püspökök elsősorban a király, míg a monasztikus egyház inkább a herceg pártján állt. A testvérek közötti konfliktus végletes kiéleződését azonban a püspökök is igyekeztek megakadályozni. A dömösi társaskáptalan alapításáról beszámoló krónikafejezet megemlíti: elterjedt, hogy a herceg a templomszentelési felhasználva az oda érkező király megölésére készül. Erre a hírre Kálmán el akarta fogatni testvérét, de a püspökök és más főemberek, tudván, hogy a hír nem igaz, közbenjártak a herceg érdekében és esküvel kibékítették a fivéreket.20 0 Másrészt a veszprémi püspöknek mint területileg illetékes ordináriusnak is jóvá kellett hagyni azt, hogy az esztergomi királyi székhely közvetlen szomszédságában Álmos egyházat alapítson. Az új templom mellé szervezett társaskáptalant a dukátusától megfosztott herceg kápolnájához tartozó és átszervezett nyitrai prépostságból kiszoruló káplánok számára hozták létre.201 Nyitrai hercegi központ egyházainak átszervezése a Kálmán királlyal igen szoros kapcsolatban álló Lőrinc esztergomi érsek hatáskörébe tartozott, míg Dömös engedélyezése és a templom felszentelése Esztergom közelében a veszprémi püspök jogköre volt. Álmos a hercegségétől megfosztva sem hagyott fel azzal, hogy Kálmántól megszerezze a koronát. A betegeskedő Kálmán fia, az időközben megkoronázott István hatalmának biztosítása érdekében uralkodásának végén elfogatta lázadó öccsét és annak kiskorú fiát, Bélát az őket támogató főemberekkel együtt. Elrendelte Álmos és Béla megvakíttatását, és így uralkodásra alkalmatlanná tetette őket. Kálmán mindezt vélhetőleg csak a püspökök, elsősorban az esztergomi érsek biztos politikai támogatásának tudatában merte vállalni. Lőrinc érsek és a püspöki kar, valamint Róma szilárd támogatását bizonyítja, hogy az 1112-ben, vélhetőleg Esztergomban, Kunó praenestei bíboros püspök, pápai legátus vezetése alatt tartott úgynevezett II. esztergomi zsinat20 2 határozottan állást foglalt Kálmán mellett Álmos ellenében. A zsinat első kánonja megparancsolja, hogy naponta minden templomban imádkozzanak a királyért. A második pont pedig a Kálmán életére törő és hatalma ellen összeesküvést szövők kiközösítését rendelte el.20 3 A szoros lengyel-magyar kapcsolatok,20 4 különösen pedig III. (Ferdeszájú) Boleszláv 1113. évi magyarországi vezeklő zarándoklata után 200 SRH I. 427^129. 201 Koszta L.: A nyitrai püspökség létrejötte i. m. 298. 202 Szovák K.: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században i. m. 29-30. 203 Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok i. m. 207., Koszta László: Lőrinc. In: Esztergomi érsekek i. m. 39. — A zsinaton az egyik kiemelt téma volt tehát Álmos király elleni szervezkedése. 204 Pl. 1107-ben Kálmán és III. Boleszláv szövetséget kötött, ha egyiküket a német császár megtámadná, a másik fél haddal vonul Csehország ellen, 1. Gall Névtelen: Chronicae Polonorum i. m. 216. (Lib. 11/46.).
