Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 307 teseket ad Gellért mellé a csanádi püspökség megszervezésének munkájához. A bencés püspök azonban nemcsak rendtársairól gondoskodott, hanem nagy figyelmet szentelt a kanonokok ellátására is. Ezzel a kanonokok számára is elfogadhatónak ábrázolják a szerzetes-püspököt. Az elbeszélés szerint tehát a keresztény királyságot megalapító Szent István király kapcsolta be a szerzetességet a püspökségek irányításába. Ez természetesen megfelel a történeti valóságnak, de figyelemre méltó, hogy ezt milyen nyomatékkal hangsúlyozták a 12. század elején. Mindezt szembe állíthatjuk azzal, hogy a legenda összeállításának idején a szerzetesség kiszorult a püspökségek irányításából. A nagyobb Gellért-legendát monografikus igénnyel vizsgáló ifjabb Horváth János már fél évszázada megállapította, hogy a legendaíró számos olyan eseménnyel gazdagította a szent püspök életének bemutatását, amelyek csak lazán kapcsolódnak a szent élettörténetéhez. Ezek a Járulékos események" ugyanakkor a legenda keletkezésének korában az aktuális egyházpolitika legfontosabb kérdései közé tartoztak.18 9 „Egy meghatározott kor egyházi és társadalmi problémáinak szempontjait érvényesíti a szerző Gellért tetteinek és életének vizsgálatában ,.."19 0 — írja erről Horváth — és a legendának ezen fejezeteiben tükröződnek a 12. század elejének fontos egyházpolitikai kérdései. A legendaíró így — nem szokatlan módon — saját korának problémáiból merített szempontokat az életrajz megírásához. Horváth János azt is megállapítja, hogy a legenda az első esztergomi zsinat határozatainak ismeretében, azok szellemében született.19 1 Kétségtelen, tetten érhető a 12. század eleji reformzsinat hatása a legendán, de véleményem szerint nem annak szellemében készült,19 2 hanem több helyen éppen az azzal való szembenállás érezhető ki belőle. Érdemes párhuzamosan olvasni az első esztergomi zsinat apátokra, szerzetesekre vonatkozó döntéseit a nagyobb legendával. A zsinat tiltja a szerzetesség pasztorálását,19 3 míg a legenda a népet keresztelő, nekik prédikáló szerzeteseket említi.19 4 A reformzsinat döntéseiben az apátok a püspökök alá tartoznak,19 5 velük szemben aláren-189 Előkerülnek a Kálmán korabeli egyházi reformok, az egyházi menedékjog problémája stb., 1. Horváth J.\ A Gellért-legendák forrásértéke i. m. 40-43. 190 Uo. 35. 191 Uo. 31-35. 192 Bizonyos vonatkozásokban azonban a legenda és a zsinati határozatok összhangja is kimutatható. így az idegen klerikusok befogadásának feltételhez kötése, továbbá tudatlanok pappá szentelésének tiltása. 193 I. esztergomi zsinat 36. pont (Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok i. m. 201.). A pasztoráció megítélésének jelentőségét mutatja, hogy a 12. század közepén élt és magyar kapcsolatokkal is rendelkező délnémet reformátor, Reichersberg-i Gerhoch szerint a pasztoráció az a feladat, amely a klerikusokat a szerzetesek fölé emeli, 1. Classen, P: Gerhoch von Reichersberg und die Regularkanoniker in Bayern und Osterreich i. m. 439. 194 Inter prefatos vero monachos erant Septem viri literati et Ungarica lingwa interprétés expediti (...), qui etiam per se populo verbum Dei predicabant (...). Ilii autem prefati septem monachi preibant episcopum, predicando et baptizando populum in omnem locum — SRH II. 494-495. 195 I. esztergomi zsinat 25., 37. és 68. pont (Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok i. m. 200-201. és 205.).
