Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 299 így a dinasztia névadási gyakorlatában az 1083-ban szentté avatott államalapító király mellé került. A döntésben Kálmán politikai bölcsessége, uralkodói nagysága tükröződött. Az Álmos és közte meglévő, és egész életét végigkísérő konfliktusban elődje tiszteletének ápolása egyfajta gesztus és üzenet volt a Lászlót nagyra tartó világi elit irányába, mégha azok részben Álmos mellett foglaltak is állást. László sírjának áthelyezése mindemellett súlyos veszteséget jelentett Somogyvár és általában a bencések számára.15 5 Az uralkodó egyik fiának neve László király kultuszának tudatos ápolását bizonyítja. A tisztelet előtérbe állításának pedig sokkal jobban megfelelt egy, a világ felé nyitottabb székesegyház, mint egy jellegénél fogva eleve befelé fordulóbb bencés konvent, még ha az egy vármegye központjában is állt. Somogyvár pedig a többi királyi bencés monostorhoz képest is zártabb közösségnek tűnhetett Kálmán számára, ugyanis francia szerzetesek lakták, akik első generációja mindenképpen Saint-Gilles-ből érkezett, és bizonyosan nem tudtak magyarul. Mindez kétségessé tette Kálmán (vagy esetleg II. István) előtt azt, hogy Somogyvár a világi társadalom irányában megfelelően tudja-e megjeleníteni László tiszteletét. A dinasztia tehát Somogyváron kevéssé hatékonyan tudta volna kihasználni azt, hogy István mellett egy újabb szent király tisztelete körvonalazódott László emlékezetében. Várad a kultuszteremtésben azért is tűnhetett alkalmasabbnak, mert László életében erősen kötődött Biharhoz, mivel trónra lépése előtt hosszú ideig hercegként kormányozta a területet.15 6 Egyik legjelentősebb — a krónikában, valamint a művészeti ábrázolásokban is megnyilvánuló — haditette, a betörő úzok felett Kerlésnél aratott győzelem15 7 is a keleti országrészben történt. Ismertebb volt ezen a vidéken László tevékenysége, így eleve nagyobb lehetett tisztelete, mint Somogyban. A királysír áthelyezésével Kálmán (vagy fia) ellensúlyozhatta a területen a hatalmától megfosztott Álmos herceg emlékét, aki a szentjobbi apátság támogatásával és a meszesi monostor alapításával járult hozzá a Bihar környéki terület fejlődéséhez. Kapcsolódott egyben Kálmán és fia a sír áthelyezésével László elképzeléseihez, a váradi püspökségi központ kialakításához. Természetesen mindez jól illeszkedett ahhoz az egyházpolitikához, amely időnként még a bencés monostorok rovására is a püspökségi szervezet szerepét, központjainak jelentőségét kívánta előtérbe állítani. Végezetül nem kizárt, hogy egy nagyon személyes motívum is szerepet kapott az előbb említet-Gábor a névadásban nem feltétlenül látja László szentként való tiszteletének kezdetét (Klaniczay G.. Az uralkodók szentsége a középkorban i. m. 156.). Nézetem szerint viszont a László név együtt szerepeltetése az 1083-ban szentté avatott Istvánnal, valamint az, hogy Kálmán az őt a trónról mellőzni akaró elődje nevét adta egyik ikerfia keresztnevéül, azt sejteti, László tisztelete már ekkor túlmutatni látszik egy nem régen elhunyt, sikeres uralkodónak tartott királyon. 155 László sírjának áthelyezésére felelhet az, hogy a nagyobbik Gellért-legendában olyan nagy hangsúlyt kap Gellért sírjának kérdése, a csanádi székesegyház és a bencés monostor vitája. Ennek kifejtését 1. a következő fejezetben. 156 1064-től testvérének, Géza hercegnek kegyéből a hercegség bihari részeinek volt vezetője, majd Géza királlyá koronázása után a dukátus egészének ő lett az ura, 1. Kristó Gy.: A XI. századi hercegség története i. m. 88. 157 SRH I. 366-369.; László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Bp. 1993.
