Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
294 KOSZTA LÁSZLÓ hetett meg. Kálmán tudatosan erősítette Szent István kultuszát,12 9 és, szakítva all. századi uralkodók saját maguk alapította templomba temetkezésének hagyományával, Székesfehérvárott a szent király mellé kívánt temetkezni.130 Jelentős, Kálmán támogatta építkezésekkel számolhatunk így itt is, de ezeknek nagyon kevés kézzelfogható bizonyítéka van. A templom déli szentélyéhez hozzáépített kápolna származhat ebből az időből, továbbá néhány faragott kőtöredék helyezhető erre az időre, valamint a töredékesen előkerült mozaikok megrendelőjét kereshetjük esetleg még Kálmánban.13 1 Székesfehérvárott is inkább a 12. század közepéről vannak bizonyítékai annak, hogy az új funkciók — különösen a királyi temetkezőhellyé válás — a templom építészeti megújításában is kifejezésre jutottak.13 2 A visszafogott mecénási tevékenységben is megnyilvánul Kálmán egyházpolitikája, amely inkább a püspökségi szervezetet és általában a világi egyház intézményeit részesítette előnybe a monasztikus egyházzal szemben. Szent László király sírjának áthelyezése A 12. század elején a királyi hatalom és a bencések viszonyában bizonyosan feszültséget okozott Szent László sírjának áthelyezése a somogyvári bencés monostorból a váradi székesegyházba. A szakirodalomban nincs teljes konszenzus arról, hogy László királyt eredetileg Somogyváron temették volna el.13 3 A kérdéssel foglalkozók többsége Somogyvárt tekinti Szent László első nyughelyének és azzal számol, hogy valamikor a 12. század folyamán történt a király földi maradványainak Váradra történő áthelyezése,13 4 mások viszont kétségbe 129 Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 942. (a vonatkozó rész Györffy György munkája), Font Márta: Könyves Kálmán és kora. Szekszárd 1999. 24-29. 130 Kálmán székesfehérvári temetkezésének hátterére legújabban 1. Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István-legenda datálásának kérdéséhez. In: „Magyaroknak eleiről" Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szeged 2000. 580-581. (45. sz. jegyz.). II. István váradi temetkezése azt bizonyítja, hogy Kálmán még nem kívánt dinasztikus-temetkező egyházat kialakítani Székesfehérvárott. 131 Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Székesfehérvár 1943. 37., Kralovánszky Alán: A székesfehérvári középkori bazilika. Székesfehérvár 1968. 12., Tóth Melinda: Árpád-kori falfestészet. Bp. 1974. 25. és 114-115. A székesfehérvári építkezések legújabb összefoglalását 1. Piroska Biczó: Das königliche Marienstift zu Székesfehérvár im Lichte der neueren Grabungen. Acta Hungáriáé Artium 52. (2011) 8-19. 132 a Pannónia regia c. kötetben Tóth Sándor több székesfehérvári kőfaragvány töredéket az 1080-as évekre datált, de ezt követően hosszú évtizedekre mintha űr támadna a kőfaragványok keletkezését tekintve (Tóth Sándor: A székesfehérvári szarkofág és köre. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Bp. 1994. 82-88.). A 12. század közepére helyezhető kőfaragványokra 1. Tóth Sándor: Két kapuzat: Székesfehérvár, Jásd. In: uo. 115-121. 133 Szent László sírjával foglalkozó szakirodalom bemutatására 1. újabban Solymosi László: Szent László király somogyvári sírjának legendája. In: Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos, Izsák Lajos. Bp. 2011. 125-135. 134 Pl. Mátyás Flórián: Sz. László és Imre királyok végnapjai. Bp. 1900. 13-16. Az alapítást döntően vagy csupán részben a temetkezőegyház funkcióval magyarázó bőséges szakirodalomból a legújabb munkák: Kiss G.: „Monasteriorum sive cellarum donatio... a dilecto filio nostro, Ladisclavo Ungarorum rege". A somogyvári bencés apátság alapításának motivációi i. m. 178., Neumann Tibor: A somogyvári bencés monostor alapítása. In: PPKE Műhelytanulmányok 1999. 37-46.,
