Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
286 KOSZTA LÁSZLÓ Az Álmossal szembeni konfliktus és Szent László által megkezdett horvátországi hódítás folytatásának költségei is megkövetelték a királyi hatalom gazdasági alapjainak rendezését.8 5 Kálmán így azonnal, már uralkodásának első éveiben megkezdte a kincstár bevételeinek növelését, amelyeknek keretében az egyházi birtokvisszavételekre is törekedett. A birtokvisszavételek elsősorban a korábbi évtizedekben — különösen László adománypolitikájának köszönhetően — az egyház tulajdonába került királyi birtokok és jövedelmek részleges visszavételét jelentette. A 11-12. század fordulóján kibontakozó szekularizáció azonban, amennyire az a fennmaradt források alapján megítélhető, leginkább a monasztikus egyházat, elsősorban a királyi alapítású bencés monostorokat sújtotta.8 6 A birtokvisszavétellel kapcsolatban hozható törvénycikkek előírásai ugyan konkrétan nem korlátozódnak a szerzetességre, de a megszorító intézkedések által érintett kör felsorolásánál minden esetben a monostorokat említették első helyen, majd őket az általános „egyház" megjelölés követte. Sehol sem szerepelnek kiemelve a püspökségek.8 7 Az egyházjogban járatos uralkodó tisztában volt azzal, hogy könnyebben és jogszerűbben tud a közvetlen kegyurasága alá tartozó monostorok birtokaihoz hozzányúlni,8 8 mint a püspökségek vagyonához. Ez volt az oka annak, hogy a szekularizáció a középkorban máshol is leginkább a monasztikus rendeket sújtotta.8 9 A territoriális igazgatásban vállalt feladatok miatt a politikai életben meghatározó szerepet játszó püspökségeket így kevéssé (vagy egyáltalán nem) érintette a birtokvisszavétel. Kálmán politikai racionalitása is ez irányban mutatott. Ésszerűtlen lett volna szövetségeseit megrövidíteni, míg a monostorok jövedelmeinek részleges elvételével rivális testvére, Álmos herceg támogatóinak lehetőségeit korlátozta. A 11-12. század fordulóján lezajló és a monostorokat sújtó szekularizációnak csupán egyetlen konkrét írásos bizonyítéka maradt fenn. Ez II. Géza király több évtized múltán kiadott oklevele, amelyben visszaadja a Kálmán király ál-85 Horvátországban és Dalmáciában viszonylag nagy mennyiségű Kálmán által kibocsátott pénz került elő, ami azt mutatja, hogy Kálmán hadjáratai igen sok pénzbe kerültek. A pénz nagy része a helyi arisztokrácia megnyerését szolgálta, 1. Miljenko Jurkovic: Adalékok a horvát-magyar román kori képzőművészeti kapcsolatok megismeréséhez. In: Horvátország/Magyarország/Európa. Évszázados művészeti kapcsolatok. Zagreb 2000. 333. 86 Pannonhalma: 1102: DHA I. 333-334. és PRT I. 597.; Somogyvár: 1106: DHA I. 352-353. és Szovák Kornél: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században. In: Magyarország és a Szentszék. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 27.; Bakonybél: Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 961. (a vonatkozó rész Györffy György munkája). 87 Kálmán 1/15., 16. 17. (Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok i. m. 185.). 88 Az uralkodó rendelkezési jogát monostorainak birtokai felett II. Paschalis pápa is elismerte 1106-ban a somogyvári apátság kapcsán kiadott oklevelében (DHA I. 352.). 89 A 10. század elején Arnulf bajor herceg a kalandozó magyarok elleni védekezés anyagi hátterének megteremtése érdekében szintén elsősorban a monostorok vagyonát vette igénybe, 1. Schmitz, Ph.-. Geschichte des Benediktinerordens i. m. I. 175. II. Henrik német uralkodó a 11. század elején újból a birodalmi apátságok birtokaiból vett el és azokat döntően a püspökségeknek engedte át. A II. Henrik-féle szekularizáció így hozzájárult a birodalmi egyházon belüli átszervezéshez, 1. Vogtherr, T.: Die Reichsabteien der Benediktiner und das Königtum i. m. 130-131.
