Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Archives et Histoire dans les Sociétés Postcommunistes (Ism.: Fejérdy Gergely) I/259

259 TÖRTÉNETI IRODALOM és Nagy Imre állandósult ellentétére, s arra, hogyan vezetett ez a kezdeti szovjet támogatást elvesztő Nagy Imre megbuktatásához. Ezután képet kaphatunk a korábbi polgári demokratikus pártok 1956-os ujjászerveződésének napjairól. A szerző megalapozott álláspontja szerint a tevékenységüket ismét felújító pártok — amint az a programjaikból is kiderül — a demokratikus többpártrendszer talaján álltak s nem az 1945 előtti társadalmi formáció vissza hozatalát akarták. Az 1944-1956 közötti időkeretből kilépve a szerző politikai-gazdasági és társadalmi összefoglalót közöl a Kádár-korszak politikájáról, majd az 1990 és 1998 közötti választások története apropóján a kialakuló pártrendszer bemutatása következik. A kötet második önálló része a „Politikusportrék" címet viseli. Mint utaltam rá, ez önálló monográfia kiegészítéseként is felfogható, de önmagában mini életrajzi lexikonként is egységet alkot. A szerző 24 politikus portréjának megrajzolására vállalkozik. Ezek mindegyike tömör, de tudományos igénnyel elkészített életrajz, nemcsak a politikai pályafutás időszakára korlátozódik, hanem az egész életutat felöleli, s beleágyazódik a korabeli politikai környezetrajzba. A 1944. december 22. és 1993. december 12. közötti majdnem fél évszázadban a végrehajtó hatalmat képviselő összes magyar kormányfő portréja közül néhány értékítélettel zárul, de legtöbb esetben az olvasóra bízza a döntés meghozatalát. Úgy vélem, az időintervallum kijelölése nem véletlen, hanem tudatos döntés eredménye. A szerző mindig is arra törekedett, hogy a koalíciós évek polgári demokratikus pártjait belehelyezze a nemzeti történelem demokratikus hagyományrendszerébe. Az időhatárok kijelölése is ezt bizonyítja; 1945 egy többpárti demokratikus rendszer megszületésének éve volt, s annak felszámolását hosszú pártállami időszak követte, majd Magyarország 1990-ben egy ismét többpárti törvényhozás által miniszterelnökké választott Antall József kormányzása alatt tér vissza a polgári demokratikus rendszer keretei közzé. A recenzens az életrajzok elolvasása után némi hiányérzettel tette le a könyvet az asztalra. Mindegyik koalíciós párt vezérének életrajzát megtalálta, olykor egy pártból többen, ketten-hárman is szerepeltek. Kár, hogy a Nemzeti Parasztpárt vezetőjének és a szerző tudományos munkásságának középpontjában álló kisebb polgári pártok, a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt valamelyik fontosabb politikusának életrajza kimaradt a kötetből. Az élvezetes stílusban megírt életutak mellett a szélesebb olvasóközönség bizonyára szívesen olvasott volna róluk is. A könyv egyik ismertetője szerint a kötet Izsák Lajos eddigi alkotói munkásságának összegzése. Jelen sorok írója úgy véli, hogy itt nem vagy nem csak erről van szó. Abban reménykedik, hogy a szakmai közvélemény egyértelmű elismerése a kutatás és a publikálás további folytatására ösztönzi a szerzőt. Szabó Róbert ARCHIVES ET HISTOIRE DANS LES SOCIÉTÉS POSTCOMMUNISTES Sonia Combe (szerk) La Découverte/BDIC, Párizs, 2009. 332 o. LEVÉLTÁRAK ÉS A TÖRTÉNELEM SZEREPE A POSZTKOMMUNISTA TÁRSADALMAKBAN 2009. áprilisában jelent meg az Archives et histoire dans les sociétés postcommunistes (Levéltárak és a történelem szerepe a posztkommunista társadalmakban) című kiadvány Párizsban. Ez a több mint háromszáz oldalas kötet, egy 2007. október elején, a 20. század történetét kutatók előtt nem ismeretlen, Nanterre-ben található, Bibliothèque de Documentation Internationale Contemporaine (BDIC) (Legújabbkori nemzetközi dokumentációs könyvtárban) megtartott nemzetközi konferencia eredményeit teszi szélesebb körben hozzáférhetővé. A téma különösen időszerű a közép-kelet európai országok rendszerváltási folyamatának húsz éves évfordulóján. A kötet megpróbálja ugyanis értékelni és mérlegelni a volt szovjet szféra országainak, a már részben vagy egészében hozzáférhető levéltári dokumentumokra támaszkodó, 1990-t követő történetírási gyakorlatát, hangsúlyt fektetve források elérhetőségének, értékének kérdésére.