Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Antal Tamás: Hódmezővásárhely közigazgatás-története a 20. század első felében. Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944) (Ism.: Varga Norbert) I/252

252 TÖRTÉNETI IRODALOM betegség újabban egyre több kiadványt fertőz meg, a kereszténydemokrácia történetét fölidéző emlékezéseket, de még a tudományosabb jellegű kiadványokat is különösképpen üldözi, elég csupán Mézes Miklós A kalászba szökkenő vetés c. művére (1991), Barankovics Híven önmagunkhoz címen összegyűjtött írásaira (2001 ), Varga László Fények a ködben c. emlékiratára (2002) utalni. Csapody Miklós Antal Tamás HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZIGAZGATÁS -TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944) Dél-alföldi évszázadok 27., Blazovich László (szerk.) Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2010. 258 o. Az alkotmánytörténet egy máig igen elhanyagolt területét, a 20. század első felének közigazgatás-történetét mutatja be Antal Tamás a szegedi jogtörténeti iskola fiatal kutatója Hódmezővásárhely példája alapján. E monográfia méltó folytatása és egyben előzménye is a 2009-ben megjelent, Szeged történetét feldolgozó, levéltári forrásokon alapuló munkának, amelynek rövidített változatát a Szeged monográfia VI. kötetében is olvashatjuk. (Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden (1950-1990). In: Blazovich László szerk.: Dél-alföldi évszázadok 26. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2009. 355) A könyv a Dél-alföldi Évszázadok legújabb köteteként látott napvilágot, mely sorozatról méltán kijelenthető, hogy magas szakmai színvonalú, leginkább helytörténeti tudományos kutatási eredmények publikálását támogatja. A jogtörténész kollega célja, hogy bemutassa a vizsgált időszak (1914-1944) közigazgatási intézménytörténetét. A könyvet egy általános fejezet, a közigazgatás tudománytörténeti bemutatásával indítja a szerző, ami egyben megalapozza a további fejezetekben megtalálható közigazgatás-szervezeti struktúra ismertetését. Itt kerül bemutatásra a közigazgatását meghatározó jogszabályok keletkezésének története. Külön ki kell emelni azokat a változtatásokat, amelyek a dualizmus korának közigazgatási törvényeivel (1870:XLII. tc., 1886:XXI. tc.) szemben az 1929:XXX. törvénycikkre jellemzők. (Ruszoly József: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848-1871. Szeged, 1984., Zsuppán F. Tibor: A helyi önkormányzatok újjászervezése 1871/72-ben. Századok, 1980. 2. sz. 261-280.) Ilyen a „puha", vagy ahogy a szerző említi, a „mérsékelt" virilizmus, a kisgyűlés és a főispán jogkörének bővítése. Ezt követően kerül sor a városok jogi státusznak ismertetésére. Az általános közigazgatás-történeti bevezetőt követően a szerző Hódmezővásárhely rövid történetét írja le az 1920-as évektől kezdve, megemlítve a városi rendőrség államosítását, a város szervezetének átalakítását, kitérve a tanyavilág modernizációjára, amelyre külön bizottságot állítottak fel. Ezt követően ismerteti a szerző a Horthy-korszak közigazgatási törvényének (1929:XXX. tc.) gyakorlati megvalósulását. Helyesen állapítja meg a szerző, hogy az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés miatt bekövetkezett területváltozások időszerűvé tették a közigazgatási rendszer reformját. A törvényhatósági bizottság szervezetét meg kellett reformálni, mind a választott, mind pedig a virilis tagok képviseletére vonatkozóan. A „városatya-választásokon" az 1848-as Kossuth Párt aratott győzelmet. A virilisták maguk közül választották meg a törvényhatósági bizottság 1/3-át kitevő tagot kislistás (többmandátumos) módszerrel. A polgármester Soós István lett, akinek elnöklése alatt tovább folytak a közigazgatási reformmunkálatok a kijelölő bizottság, az igazoló választmány és az összeférhetetlenségi bizottság megalakításával. Ezt követte a kisgyűlés megalakítása, amelynek érdekében a közgyűlés külön szabályrendeletet alkotott. Az 1876:VI. tc. által bevezetett közigazgatási bizottságot is megalakították. (Csizmadia Andor: A „közigazgatási bizottság" a polgári állam szervezetében. In: uő. szerk.: Jogtörténeti tanulmányok II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései. Budapest, 1968. 117-138.) Végezetül pedig a tisztújításokat tartották meg. A szerző ezt követően ismerteti a „törvényhatósági rendszer harmadik korszaká-