Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Molnár Antal - Szabó Ferenc SJ: Bangha Béla SJ emlékezete (Ism.: Paksa Rudolf) I/246

246 TÖRTÉNETI IRODALOM tát, a pápától a katolikus Károly még csak háttértámogatást sem kapott a református Horthy Miklóssal szemben. Az integritás kérdése azonban más összefüggésben is felmerül. Utólag kiderült, hogy az ország egész korábbi területi, emberi, anyagi állományának megőrzésére halvány remény sem mutatkozott, de a maga idején, amikor az ország nagy részének elvesztése konkrét fenyegetéssé vált, ezt a körülményt távolról sem csupán egyházi személyek nem voltak hajlandók elfogadni, de — talán néhány kommunista vezér kivételével — valójában egyetlen magyar párt, egyetlen politikai szereplő sem. Vélhetően a sorra megszállt területeken élő magyarok között se igen akadt, aki bizalommal tekintett volna az új állami hatalomra. Az integritás hangsúlyozása tehát egyes egyházi szövegekben távolról sem jelentett valamiféle különleges „nacionalista" álláspontot. Valamivel később ugyan kialakult egy nem látható, a közönség előtt ismeretlenül maradt vita a baloldalon abban a kérdésben, hogy vajon az integer Magyarországot, vagy az etnikai magyarságot kell-e védelmezni, de abban a kérdésben továbbra sem volt ellentét, hogy a területfoglaló cseh és román „rablók" ellen védekezni kell, illetve kellene. Amennyiben a Népköztársaság a védelem megszervezésében eredményt tudott volna felmutatni, vélhetően másként alakul a belpolitikai helyzete, beleértve az egyházpolitikai kérdéseket, és az egyházak hozzá való viszonyulását is. Távolról sem állítom, hogy a viszonyok elmérgesedésének ez volt az egyetlen oka, de biztos vagyok benne, hogy a katonai tehetetlenség, a védekezésre való képtelenség jelentős szerepet töltött be a kormány és egyúttal a rendszer megítélésében. Vonatkozott ez az egyházi vezetésekre, de rajtuk kívül széles katonai, üzleti csoportokra, valamint arra is, hogy az értelmiség miként viszonyult a kormányhoz. Fel lehetne vetni még további országos jelentőségű kérdéseket, amelyek megérdemelnék a méltatást és a megvitatást, de talán ennyiből is kitűnt, hogy ez a kötet tartalmában jóval szélesebb problematikát érint, mint amelyet címe sugall. Még egyszer hangsúlyozom: az általa tárgyalt kérdéseket Tengely Adrienn a történésztől elvárható távolságtartással, a nézetek, viták kereszttüzében is a kívánatos higgadtsággal, az elfogultság elkerülésére irányuló szándékkal közelíti meg. Másfelől viszont azt kell hangsúlyoznom, hogy mivel e kötet több, mint amit a címe ígér, és érinti a korszak minden fontos elemét, tanácsos lenne, hogy ne csak az egyháztörténet iránt érdeklődök vegyék figyelembe, hanem az általános magyar történelem búvárai is, és mindazok, akik e kaotikus, bonyolult korszakot szeretnék megérteni. Ormos Mária Molnár Antal - Szabó Ferenc SJ BANGHA BÉLA SJ EMLÉKEZETE Bp., JTMR - Távlatok, 2010. (= Távlatok, 2010/3-4.) 400 o. Egy anekdota szerint egy bencés, egy domonkos, egy ferences, és egy jezsuita szerzetes imádkozik együtt egy kápolnában. Ekkor hirtelen elmegy a fény. A bencés szerzetes folytatja tovább az imát, hiszen ő fejből is tudja a szöveget, a domonkos testvér elmélkedésbe kezd a fény természetéről, a ferences buzgó könyörgésbe kezd, hogy legyen ismét világosság. És lőn. Mert a jezsuita megszerelte a villanyt. Egy mélyértelmű találós kérdés pedig így szól: Mi az a három dolog, amit maga az Ür sem tud? A válasz pedig: Egyrészt azt, hogy mennyi vagyona van a koldulórendeknek. Másrészt azt, hogy egészen pontosan hány női szerzetesrend is van a világon. Harmadrészt pedig azt, hogy tulajdonképpen mit is akarnak a jezsuiták. Az anekdota és a találós kérdés a jezsuita rendről kialakult kép két sajátosságára hívja fel a figyelmünket: a jezsuiták gyakorlatiasságára, valamint a rend titokzatosságára. És valóban: talán elmondható, hogy a Jézus Társaság a modernkori egyház leghatékonyabb és legsikeresebb szerzetesrendje. Éppen ezért óhatatlanul megjelentek a köréjük szerveződő mitizálások, összeesküvéselméletek, sőt ellenfeleik tollából a legsikeresebb jezsuiták démonizálása is. E szerzetesrend tagjairól írt munkák tehát mindig érdeklődésre tarthatnak számot. Különösen, ha azt ígérik, hogy általuk betekintést nyerhet az olvasó a „titokba", a rend működésébe, s feltárul egy-egy ismert jezsuita életútja és gondolkodása. Kiváltképp érdekes ez, ha olyan ismert személy életébe kínál betekintést egy munka, mint amilyen Bangha Béla, a Horthy-korszak egyik legkiválóbb hitszónoka, a 20. századi magyar jezsuiták legformátumosabb alakja.