Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
188 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT — [al németeket kell érteni. Számtalan hasonló fogást lehetne felemlíteni, ehelyett azonban nézzük inkább a Turul Szövetség és a diákegység mozgalom fejlődését, mely a háttér ilyen felvázolása után bizonyára érdekes adalékokat nyújt a Horthy-rendszer történetéhez: A német származású és szellemiségű Turul-vezetőkkel szemben először 1933-ban Roboz Zoltán és Jászai Lajos7 5 indított küzdelmet magában a Turul Szövetségben. Kezdeményezésükre rövid idő alatt kialakult a Turul ellenzéki frontja, főként a Bajcsy-Zsilinszky-féle Nemzeti Radikális Párt turulista híveiből, a Soli Deo Gloria protestáns diákegyesület tagjaiból, általában vidéki, paraszti származású egyetemi hallgatókból. Ekkor kapcsolódott a Turul-mozgalomba többek között Fitos Vilmos, Kovács Imre76 és sokan mások a haladó gondolkozású fiatalok közül, akik a Turult egészen új utakra akarták vinni. Országos visszhangja támadt egy akciójuknak, melynek során a hidasi református templom harangját hozták Budapestre. A korábban színmagyar Hidas dunántúli község református magyar lakossága lassacskán kipusztult, s helyére svábság nyomult a faluba. Az utolsó magyar halála után a Turul fiataljai valósággal ellopták a harangot a németté vált faluból, Budapestre hozták, hogy az ország fővárosában kongassák meg, mint vészharangot: „Magyarok, vigyázzatok, az ősi ellenség a német!" Persze, sehol sem kaptak helyet a harang fölállítására, a sajtó azonban így is nagy cikkekben foglalkozott a dologgal.77 75 Jászai Lajos ( 1905- ?) iparművész, Jászai Mari színművésznő unokaöccse. Az 1930-as években az iparművészeti főiskola hallgatója volt, ahol — saját bevallása szerint — „diákismerőseim felkérésére részt vettem az Emericana Bajtársi Egyesület 1-2 összejövetelén, azonban mivel láttam Habsburg irányzatát és klerikális jellegét, az iparművészek Kőrösfői Bajtársi Egyesületébe iratkoztam be". 1934-ben tagja lett a Turul vezérségének Roboz Zoltán felkérésére, mint helyettes megbízott vezér. Erre a következőképpen emlékezett vissza: „Pár hetes működésem alatt tisztán láttam, hogy az ifjúság vezetése helytelen irányba halad és különösen azáltal, hogy az ifjúság vezetői 1-2 ember kivételével német származásúak, elkerülhetetlenül a németeknél erősödő hitlerizmus befolyása alá kerül. Szükségesnek láttam hangot adni azon meggyőződésemnek, hogy az ifjúságot nem atrocitásokrkal] és antiszemita tüntetésekkel kell foglalkoztatni, hanem a magyar nép szociális problémáinak állandó napirenden tartásával és a német befolyás kiküszöbölésével kell hasznos polgárokká nevelni. Ilyen irányú ténykedésem komoly harcokat provokált, amelynek következtében pár hónapos működésem után kizártak a T. Szövetségből." Más források szerint Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága után került összetűzésbe a Turul vezérséggel, konkrétan Ambrus Józseffel, mert „míg Jászai erősen németellenes volt, s Teleki halálán, illetve temetésén demonstrálni akart az ifjúsággal a németek ellen, addig Ambrus ezt ellenezte", és „kölcsönösen lehazaárulózták egymást". 1942-ben Fitos megválasztása után vállalt újra tisztséget a Turulban. 1934-ben részt vett a hidasi harang Budapestre szállításában, amely „ténykedés abban az időben a legnagyobb németellenes tevékenységet jelentette". 1944-ben Fitosék mellett tagja volt az ellenállási mozgalomnak, azonban még az év vége előtt a nyilasok letartóztatták. A második világháború után az állambiztonsági szervek megfigyelték a Magyar Közösségben betöltött tagsága miatt. ÁBTL, 3. 2. 4. K-629. Jászai Lajos. 14-16. 76 Kovács Imre (1913-1980) író, politikus, a magyar népi mozgalom egyik legjelentősebb alakja. A Turul Szövetség tagjaként annak népi szárnyához tartozott, számos rendezvényen fellépett; egyik kezdeményezője volt a Márciusi Frontnak. 77 A szerző ugyan utal a korabeli sajtóra, amely azonban épp arról számolt be, hogy a hidasi harangot előbb Budapesten, a Kálvin téri református templomban helyezték el, majd 1934. június 4-én -„bensőséges ünnepség keretében" átszállították a Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) székházába. Ott koszorút helyeztek el rajta, melyen a következő felirat állt: „A nemzeti lelkiismeret harangjának: a TESZ". L. A hidasi magyar templom elnémult harangját... Debreceni Független Újság, 1934. június 5.
