Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
.ELLENZÉK" A TURULBAN 179 Kátéjának, mely szintén egy Turul-lapban, a debreceni Új Vetésben jelent meg először, és fontos hatást gyakorolt az ellenzék gondolkodásmódjára.4 1 A Magyar Káté címet viselő szöveg egyik szerzője — Fitos egyébként megkérdőjelezhető visszaemlékezése szerint — Kodolányi János lett, aki szerkesztőtársa volt Fitosnak a Magyar Elet című komoly hatású folyóiratban, de saját kérésére nem tüntették fel benne a nevét.4 2 A felelős kiadó szerepét Fitos vállalta, és egy rövid előszót írt a vékony kis füzethez A Turul Szövetség tagjaihoz címmel. Ebben kifejtette: „A Turul Szövetség eddig tagadta mindazokat az életjelenségeket, amelyek Magyarország kárára voltak, ezúttal megfogalmazza és kimondja: hogyan kell gondolkoznunk, viselkednünk, alkotnunk a magyarság érdekében. [...] Mert a Turul Szövetség ma már az egész magyarság gyökeres megújulásának mozgalma. Hogy azzá válhatott, elsősorban a népi íróinkkal való találkozásának köszönheti. Ebben a találkozásban lett teljessé a Turul két évtizedes fejlődése. Ma már nemcsak »keresztény, jobboldali«, hanem erőteljesen magyar, vagyis népi és szociális tartalmú is."4 3 Az összesen harmincnyolc kérdést és választ tartalmazó ideológiai útmutató azonban rendkívül zavaros és ellentmondásos lett, ami abból következett, hogy a Fitos körüli csoportosulás eszmei szempontból tarka volt, ezért sokféle igénynek kellett megfelelnie. Például megjelent benne a szabadság fogalma, de ugyanakkor elítélte a liberalizmust, mely az ország romlásához vezetett.44 Emellett olyan eszmék is megtalálhatóak voltak benne, melyek a korábbi „hagyományos" bajtársi mentalitásban is, mint a birodalmi gondolat4 5 vagy a „magyar faj' fogalma, melyet a következőképpen határolt körül: „Magyar az, aki magyar szülőktől származik, vagy aki részben vagy egészen valamely euráziai (sic!) népelemből származik ugyan, de akit a magyar szülők ivadékai magyarként elfogadnak. Magyaroknak nem tekinthetők, akik a török hódoltság után betelepültek, vagy akik, bár korábban gyökeret vertek Magyarország földjén, mégis visszahajlanak eredetükhöz. Nem tekinthetők magyarnak a zsidók sem, tekintet nélkül arra, hogy megkeresztelkedtek-e, avagy sem. Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el, tehát egyetlen asszimilált sem hivalkodhatik azzal, hogy magyar, ha még oly hangosan vallja is magát magyarnak, ha a magyarság annak nem tekinti."4 6 Ugyanígy az idegen (zsidó- és német)ellenesség, melyet burkoltan úgy fogalmazott meg, hogy „ne legyenek neked idegen isteneid, azaz ne fuss idegen hatalmasságok után, ne járj idegenek szaván, ne hajolj meg idegen hatalmak akarata előtt, ne borulj le az idegen nyelv, szokás, kultúra, erkölcsök előtt".4 7 Ezeken kívül olyan radikális gondola-41 Németh László: Debreceni Káté. Új Vetés, 1933. november 7. 1-3. 42 Fitos Vilmos: A népi mozgalom teljessége. In: A népi mozgalom és a magyar társadalom. Tudományos tanácskozás a szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából. Szerk. Sipos Levente és Tóth Pál Péter. Bp., Napvilág, 1997. 168-169. 43 Fitos Vilmos: A Turul Szövetség tagjaihoz. In: Magyar Káté. Minden rangú, származású és műveltségű, bármely pártban, egyesületben, munkahelyen, hivatalban, felekezeten lévő magyarok számára. Bp., Tumi Szövetség, 1941. 3-4. 44 Uo. 11. 45 „Hiszem a Magyar Birodalom feltámadását, hiszem az örök magyar életet." Uo. 30. 46 Uo. 8. 47 Uo. 31.
