Századok – 2012

DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171

174 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT maszkodva széles körök antiszemitizmusára, s nem utolsó sorban hierarchikus tagszervezetére — sikerrel hangolta zsidóellenességre a diákságot. Már az 1919-es tanév második félévében kiharcolta a zsidómentes szemesztert, de az ún. numerus clausus törvény elindítója is a Turul volt. A későbbiekben pedig, rendszerint erőszakkal tartotta távol a hazai egyetemektől-főiskoláktól a „nemzethűségi szempontból nem kívánatos" zsidókat, baloldaliakat. Brutális „zsidóverő" akcióik nemcsak hírhedtté tették, de komoly nyomást is gyakoroltak a mindenkori kormányokra, sőt, Magyarországra nézve negatív külpolitikai hatásuk is ismert.16

Az egyetemre menő fiataloknak igencsak ajánlatos volt belépni a Turulba: nemcsak az esetleges retorziók elkerülése miatt, de a szövetség fokozatosan kiépített szociális hálója jelentős kedvezményeket biztosított a tagság számára (diákmenza, ingyenes klubhelyiségek, kedvezményes mozi- és színházlátogatás, rendszeres ösztöndíjak, könyvkiadó, pékség üzemeltetése). Nem feledkezhetünk meg az igen kiterjedt és lokális, fővárosi és vidéki tagegyesületi szinten egyaránt virágzó bajtársi sajtóról sem.1

7 A Turul Szövetség — különösen a numerus clausus 1928-as módosítása után — fokozatosan a bethleni rendszer ellenfelévé vált. Ennek ellenére, miközben a Bethlen-korszak konszolidációja elején a virulens szélsőjobboldali társadalmi szervezetek, titkos társaságok komoly befolyással bírtak, a stabilizációval párhuzamosan hatásuk és erejük lecsökkent, a Turulé fokozatosan nőtt. Gömbös Gyula kormányra kerülésével, 1932 októberétől a helyzet számára tovább javult. S bár a fajvédő Gömbösben szövetségesre leltek, a kormány a tömegszervezetet aktívan támogatta, a Turul nem mondott le továbbra sem a zsidóellenes atrocitásokról.18

Minimális követelésük volt a numerus clausus visszaállítása, de számos esetben „numerus nullust", az „idegen fajúak" teljes és végleges kizárást követelték. A Turul a fajvédelem jegyében ugyancsak erőteljesen fellépett a német kisebbség ellen is. S mivel áttörő változás a zsidótörvényekig nem állt be e téren sem, mindez radikális tagságának csalódását okozta, akik ezáltal más ideológiák, áramlatok, pártok felé orientálódtak. A Turul Szövetség alapeszmeisége és céljai ugyanakkor nem módosultak.19 Az 1930-as évek elejétől azonban a már említett bajtársi eszme kibővült. Megtermékenyülve a népi mozgalom, a falukutatók eszméivel (amely egyébként szintén az ifjúsági mozgalomban gyökerezett) a Turul Szövetségben, főként annak országos tagegyesületeiben sorra létesültek faluszemináriumok, fa-16

Kerepeszki Róbert: A zsidókérdés és az egyetemi bajtársi egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. In: Tradíció és modernizáció Európában a XVIII-XX. században. Szerk. Bodnár Erzsébet és Demeter Gábor. Bp., Hungarovox, 2008. 224-237. ; Szécsényi András: „Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el" - A Turul Szövetség a közgazdasági egyetemen 1941-ben. Kommentár, 2009/3. 69-78.; A budapesti egyetemi zsidóellenes akciókra érzékletes visszaemlékezés Magyar Imre: A kérdés. Bp., Szépirodalmi, 1984. 15-17. 17

Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban. Magyar Könyvszemle, 2009/4. 456^75. 18

Gömbös Gyula: Válogatott politikai írások és beszédek. Szerkesztette és az utószót írta Vonyó József. Bp., Osiris, 2004. 596-600. 19

Vö. A Turul világnézeti irányelvei és bajtársi útmutató. Szerk. Szendrődy Miklós és Kalotás Antal. Bp., Turul, 1937.