Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
HORVÁTH ZOLTÁN PÁLYAKÉPE 153 számban Szalai Sándor is foglalkozott a kérdéssel.2 3 Szalai és Horváth Zoltán sorsa néhány évvel később politikai tekintetben egy mintára fordult, a párhuzamot ezért említjük. Egyezés kettejük életében a korábbi közös munkahely is: 1939 és 1944 között Szalai Sándor is a Dante kiadónál dolgozott mint a tudományos lektorátus vezetője, ismeretségük tehát nem volt új keletű. 1945-ben Szalai a szociáldemokrata párt külügyi titkárságának vezetője lett, s egészen 1948-ig töltötte be ezt a feladatkört, ebben a külpolitikai munkában is együttműködtek. Szalai irányította a koalíciós alapon működő Külügyi Akadémiát,24 sőt mint tanult és külföldön doktorált szociológus, nyilvános egyetemi tanár volt budapesti tudományegyetemen. Mindkettejük pályáját az 1949-es letartóztatás és a törvénytelen per törte félbe. 1951-től cellatársak voltak. (A kétszer négy méteres zárkában illusztris társaság gyűlt össze: Horváth Zoltán és Szalai Sándor mellett itt raboskodott Pálóczi-Horváth György és Ignotus Pál is.25 Mindannyian tagjai voltak a börtönben működő fordítóirodának. A rendszer politikai vezetői számára fordítottak idegen nyelvekből. Az „iroda" vezetője Horváth Zoltán volt. Fennmaradt egy ismeretlen hadnagy számára készített, n-re kiszámolt kimutatása a végzett munkáról.2 6 Többek között Churchill emlékiratát is ők fordították le először a „Szigorúan bizalmas", belső kiadás számára.) S 1956 után is párhuzamosan fut tovább az „életrajz": Szalai megfigyelési anyagaiban visszatérő, vele együtt emlegetett név Horváth Zoltáné.27 Horváth Zoltánt a radikális ítélkezők között tartja számon az emlékezet. Újságcikkek sorában vizsgálta a magyar társadalom háború alatti viselkedését, kereste, mely társadalmi osztályt, rétegeket és személy szerint kiket miként terhel felelősség a háború idején történtekért, a zsidóság és az ország pusztulásáért. Különös figyelemmel volt az értelmiség felelősségére. Hogy vizsgázott a magyarság címmel egy egész önálló, 62 oldalas füzetet szentelt a jobboldali, majd szélsőjobboldali, illetve fajvédő és nyilas fertőzöttség kérdésének 1945-ben.2 8 Híres igazolási ügye volt az Est-lapok munkatársaként dolgozó, Babits Mihályt a fasiszta sajtókamara nevében búcsúztató, a háború alatt Németországban megforduló, Hitler beszédéért lelkesülő, arról cikket író, a zsidó írók közül többeknek az öngyilkosság gondolatát tanácsoló Szabó Lőrinc esete 1945-ben, a felszabadulás utáni hónapokban.2 9 Az eljárás végül igazolással végződött.3 0 Sokan furcsállották 23 Szalai Sándor: A kegyetlenség reneissancea. (Sic! Ilyen furcsán!) Egy fejezet a társadalom kórtanából. Szocializmus 30. (1946) 45-50. 24 A Külügyi Akadémia vezetésében szerepet játszott még Boldizsár Iván, Wesselényi Miklós, Benda Kálmán, Juhász Vilmos. Jemnitz János szóbeli közlése, 2011. október 31. 25 Ignotus Pál: Fogságban 1949-1956. Cserépfalvi, h. é. n. [Bp. 1993]. A fogvatartás körülményeiről utóbb Horváth Zoltán is készített feljegyzést. 26 MTA KK Ms 5330/64. 27 Gál Eva: „Lejáratás" és „bomlasztás". A Kádár kori állambiztonság esete Szalai Sándorral. Történelmi Szemle, LII (2010:2) 237-271. 28 A kötetről a közeli jó ismerős Sinkó Ervin 1966-ban így emlékezett meg egy levelében: „Könyve kitörölhetetlen élmény volt sajnos". MTA KK Ms 5332/71. 29 A temetésen érzett disszonanciáról ld. Vas István: Azután. I—II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1990.1. kötet 243. Szabó Lőrinc prózai írásaiból és háború alatti publicisztikájából Csurka István „műhelye", a Magyar Fórum Kiadó adott ki egy kötetet Magyar sors és fehér szarvas címmel (1994). 30 A teljes dokumentációt ld.: Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere". Argumentum Kiadó, Bp. 2006.
