Századok – 2012
FIGYELŐ - Diószegi István: Gondolatok Vermes Gábor könyvéről VI/1451
FIGYELŐ 1471 nyertek, még ha nem is eleget, emberanyagot a hadseregnek, valamint olcsó mezőgazdasági és bányaipari termékeket. Magyarország ugyanakkor biztonságban érezhette magát és főleg Mária Terézia uralkodásától kezdve — ha korlátozott mértékben is — de elérhető vált számára a modernizálódás. Bár Magyarországot gyakran vették semmibe és kezelték megvetéssel, az is hozzátartozott az igazsághoz, hogy a Habsburgok nem engedhették meg egy bizonyos szint alá süllyedni. József Nádor Habsburg főherceg, Ferenc király öccse képviselte e tekintetben a legmeggyőzőbb példát. Több évtizeden át volt Nádor 1796 és 1847 között, s idővel együtt érző megértést kezdett tanúsítani fogadott hazája iránt. A háborús időszak országgyűlései Az 1792 áprilisában Ausztria és Franciaország között kitört háború — természetesen időnkénti megszakításokkal — 1815-ig tartott, s idővel egy sokkal nagyobb szabású katonai vállalkozás részévé vált. Ami a francia forradalom ideológiai indíttatású támadásával indult, Napóleon császár hadjárataivá fejlődött a francia dicsőség kivívása érdekében. Ezek a hadjáratok egyes hadtörténészek szerint kivívták „az első totális háború" címét, amely a feleket erőik teljes bedobására késztették, csak a franciákra vonatkoztatva állja meg a helyét, akik a „levée en masse" formájában megteremtették az általános hadkötelezettséget és 1812-ig élő erőik tömeges bevetésével minden háborújukat megnyerték. A háborús korszak országgyűlései — összesen hét — távolról sem voltak egyformák, bár megfigyelhetők bizonyos közös vonások. A királyi szándék és a nemesi előjogok küzdelme nem szünetelt. Ha léteztek is ellentétek Bécs és a rendek között, az ellenségtől való közös félelem a minimumra csökkentette őket. Ez főleg az 1796-os diétán mutatkozott meg, amikor a franciaországi terror és a Martinovics féle összeesküvés emléke még elevenen élt, s Bonaparte tábornok hadserege már nagyrészt elfoglalta Itáliát. A kormányzatnak óriási szükséglete volt pénzre, gabonára, abrakra, lóra és katonára. Az országgyűlés nagylelkűen támogatást és ötvenezer újoncot szavazott meg. 1802-ben Semsey András személynök magyarul nyitotta meg az országgyűlést. Beszéde megtestesítette azt az ambivalenciát, amely számos küldött lelkiállapotát jellemezte. Először is büszkén követelt különleges jogokat Magyarország számára. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy minden régi megtartása a megváltozott körülményekre való tekintettel ártalmas és veszélyes. Az 1802-es diéta követeinek egy része azt javasolta, hogy a nemesek és családjuk szolgái mentesüljenek az adófizetés alól, ami egyet jelentett volna felszabadításukkal és egyenjogúsításukkal. A többség ellenezte a javaslatot, így megmaradt a fennálló helyzet. A tradicionalistákra mért csapásként viszont az országgyűlés lehetővé tette adók kiszabását a városokban lakó nemesekre, valamint megengedte a nem nemesek állami és nemesi hivatalokban történő alkalmazását. A változtatások hívei amellett is érveltek, hogy a nem nemesek beperelhessenek nemeseket. Nem jártak eredménnyel. A határozat végül kimondta, hogy a földesúr felügyelete alá tartozó jobbágyok nem perelhetnek, csak a szabad nem nemesek és városlakók.
