Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
1446 MISKOLCZY AMBRUS Marczali Henrik okkal szőtte be Wesselényi Miklós esetét a felkelés történetébe. A zsibói földesúr ugyanis, ha érdekeit sértették, az ököljoggal élve érvényesítette szomszédja ellen a maga vélt vagy valóságos igazát, és tettleg ellenállt az őt felelősségre vonni akaró hatóságoknak. A császár viszont úgy érezte, hogy példát kell statuálnia, hiszen az ő tekintélyét is sértette az önkényeskedés,11 0 és még inkább az ellenállás,11 1 nem is beszélve arról, hogy jó alkalom nyílt számára az ellenfél megalázására, ahogy azt ugyancsak hajdani „Almodozásai"-ban papírra vetette. Elrendelte az önkényúr letartóztatását, akit a kirendelt részeg dragonyosok irgalmatlanul elvertek, és szidalmaztak mint nemest, („baszom lelke, kutya teremtette nemes ember")11 2 és ezzel a prózai valóságban valóra váltották a császári álmot. József el is zárkozott a dragonyosok hatalmaskodásának kivizsgálásától, indokul azt hozva fel, hogy „Wesselényi egy vakmerő elvetemedett ember".11 3 Jellemző, hogy a Horea-felkeléssel foglalkozó leirataiban, melyekben a lázadó parasztokkal szembeni mérsékletre intett, Wesselényi megbüntetéséről is szót ejtett.11 4 Miután Erdélyben a nemesi megtorlást megakadályozta, a tiroli szabadparasztok ellen már keményen fel akart lépni, mert ezek 1787-ben leverték a házszámokat, megrongálták a népszámlálás során bevezetett népességkimutatásokat, sőt a kétfejű sasokat is. Lacy viszont lebeszélte a kemény fellépésről,11 5 Wesselényinek még két évet kellett várni, amíg megnyíltak a kufsteini börtön kapui. Büntetése figyelmeztetés lehetett a nemességnek, ha akadályozza a népszámlálást. Közben még 1784 novemberében a gubernátort arról tudósították, hogy Magyarországon 80 ezer nemes állt össze Károlyi és Orczy vezénylete alatt, hogy szembeszálljon a népszámlálással és a házszámozással, Szebenből pedig a nemesek elmentek fegyverkezni, mert tavaszra még nagyobb zavargásokra számítottak.11 6 Ilyesmi azonban már nem történt, a Guberniumnak annak rendje és módja szerint le kellett bonyolítania a népszámlálást. Jellemző, hogy a népszámlálás híre kapcsán sokan rögtön arra gondoltak, hogy a cél állami pénzszerzés. „Abból a conscriptióból — jegyezte fel Rettegi György, ez a jellegzetes középnemesi tollforgató — eruálni [azaz: kiszámítani] fogják, hogy a proportione [arányosan] kire hány mázsa sót tegyenek, melynek mázsáját három német forintra eleválván [emelvén], vagy lesz szüksége reá, vagy nem, meg kell lenni, hogy az árát letegye, s a savat kivegye. Mellyel, hogy ne terheltessünk, akárki elhiheti, hogy különben nem lesz. De vajon nem Isten ellen való vétek-e, [hogy] az amit az Úristen a természet által a mi hasznunkra s javunkra adott, az minékünk ily drága pénzen adassék? Ha az Úristen másképpen nem fordítja az mi állapotunkat, félő hogy jövendőben az ivóvizünket is 110 Marczali H.: Magyarország története II. József korában i. m. III. 24. 111 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965. 17-18. 112 Újabb adattár a vargyasi Daniel család történetéhez. Szerk. Kelemen Lajos. Kolozsvár, 1913. 365. 113 Szilágyi Ferenc: Idősb B. Wesselényi Miklós. Bp. 1876. 43. 114 Octavian Beu: L'empereur Joseph et la révolte de Horia. Sibiu, 1944. 89-90. 115 D. Beales: Joseph II. i. m. II., 493. 116 H. Herbert: Briefe an den Freiherrn Samuel von Brukenthal. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde, 31. (1903) 752.
