Századok – 2012

MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421

A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS 1439 natkozó iratokat próbálja átnézni, saját bőrén tapasztalja meg József kifakadá­sának igazát, hiszen az amúgyis ködös helyzetben ködösítettek. Közben olyan fejleményre került sor, amelynek egész Európában híre ment: a Horea-felkelésre, olyan parasztháborúra, amihez hasonlóra Európában évszázadokkal korábban került sor. A Hunyad megyei nemesség okkal hangoz­tatta, hogy a felkelés „közvetlen oka a katonai összeírás" volt. De nem a nép­számlálásra és nem is a militarizálást célzó próbaösszeírásra utalt, hanem arra az összeírásra, amelyet az Alsó Fehér megyéből induló paraszti tömegmozga­lom követelt ki, azzal a céllal, hogy az összeírtakat határőrökké tegyék, és így mentesüljenek a földesúri szolgáltatásoktól, földjeiket pedig továbbra is meg­tarthassák. A határőrség magasabb életszintet biztosított, ennek közelsége és elérhetőségének reménye mozgósító erővel hatott. Az erdélyi kormányhatóság­ok szerint a jobbágyok azután jutottak el a cselekvésig, miután Gyulafehérvárt felolvasták azt a május 22-i rendeletet, amely szerint azok, akik magukat meg­csonkítják azért, hogy ne sorozzák be őket katonának, azokat a pattantyú­sokhoz vagy a szekerészekhez osztják be, és a jobbágyok ebből arra a következ­tetésre jutottak, az uralkodó az összeírással azt akarja, amit ők.7 6 Brukenthal döbbenten jelentette, hogy azok, akik korábban megcsonkították magukat, azért hogy ne vigyék el őket katonának, a közzé tett rendelések hatására abba a tévhitbe ringatták magukat, hogy minden lakost határőrré tesznek, és akik ma­guk jelentkeznek határőrnek, azok mentesülnek a földesúri szolgálatoktól, és az általuk művelt földek is az övéké lesznek.7 7 A remény megvalósításának szándékát, a határőrségbe jelentkezés mozgalmát tehát az összeírások gerjesz­tették. Július elején Oláhherepéből kerekedtek fel mintegy tízen, hogy a gyula­fehérvári parancsnokság írja össze őket. Orthmäyer hadbiztos úgy nyilatkozott a herepeieknek, hogy kész összeírni őket, de meg kell várnia a nagyszebeni Főhadiparancsnokság beleegyezését.78 Ez aztán július 14-én beleegyezett abba, hogy a folyamodókat fekvőbirtokukkal és családjukkal írják össze, de egyben intsék őket csendes magaviseletre, a földesurak és a megyei hatóságok iránti to­vábbi engedelmességre. Az összeírási „norma" szerint az összeírt neve mellett életkori adatok szerepeltek, a gyermekek száma, valamint állatállománya és a megművelt földjei, amikért adózott, de ezeket úgy nevezték meg, mint urasági földeket. Tyron Drágosy főesperes, akit az összeírás elindításával vádoltak, azt vallotta, hogy a hadbiztos bízta meg a jelentkezők összeírásával.7 9 A katonatisz­tek azonban nem egyszer vonakodtak az összeírástól, és ha belementek, úgy tettek, mintha paraszti nyomásra jártak volna el. Az egyik Torda megyei szol­gabíró rákérdezett a kapitánynál, hogy milyen parancs alapján járt el, mire a válaszból az derült ki, hogy az aranyoslónai „lakosok magok oda menvén a ka­pitány úrhoz, kényszerítették arra, hogy conscribáltassa őket, mert ők katonák lésznek", a kapitány azzal hárította el a követelezőket, hogy „lássák ők, keres-76 Szilágyi Ferenc: A Hóra-világ Erdélyben. Pest 1871. 29. 77 Joh. Georg Schaser: Denkwürdigkeiten aus dem Leben des Freiherrn Samuel v. Brucken­thal, Gubernators von Siebenbürgen. Hermannstadt, 1848. 62. 78 D. Prodan: Ràscoala lui Horea. II. Bucure§ti, 1984. 233. 79 MOL F 46 1784:8108

Next

/
Thumbnails
Contents