Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS 1433 A kategorizálás reprodukálja a rendi szemléletet, amely szerint a három nagy rend: oratores, bellatores, laboratores = papok, nemesek, dolgozók. Ez a szemlélet is a társadalmi-gazdasági munkamegosztásban elfoglalt hely szerint csoportosít, viszont a rendek olyan kiváltságokkal rendelkeztek, amelyek az uralkodói hatalmat jelentősen korlátozták, mint a lengyel nemesi demokráciához közel álló magyar világban. A nemesek rovat egyben egyfajta karanténnek is tekinthető, a jövő bellatoresei az egyéb rovatban foglaltak helyett, és mellettük az utánpótlás: a sarjadék. Az összeírás foglalkozási rovatai jelzik azt, hogy a nemesek a foglalkozási kategóriákba kell hogy betagolódjanak. A katonatiszt, ha nemes, a nemesek rovatába került, de ő igazában már a császári állam gépezetének fogaskereke volt. Például éppen Hadik, aki, láttuk, milyen radikális reformjavaslatokat tett Erdély életének átszervezésére, ugyanakkor ekkor már a Haditanács élén működött. 0 már a felvilágosult abszolutizmus hivatalnoknemese, aki erdélyi nemesekkel és magyar írókkal is jó kapcsolatokat ápolt, miközben élete végéig bírva a császár bizalmát. A népszámlálás utasítása alighanem szándékosan maradt a nemesek összeírásának vonatkozásában olyan lakonikus. Tudjuk, az osztrák örökös tartományok népszámlálási utasítását követte szórói-szóra a magyarországis és az erdélyi utasítás. A Lajtántúl a nemesség egyszerűbb képlet volt, nem volt olyan sok kisnemes, aki parasztsorban élt, ugyanakkor politikai jogai is voltak. A Lajtán innen alighanem bölcs megfontolásból nem részletezték a kérdést. A császár talán azért nem, mert nem ismerte fel a kérdés jelentőségét, vagy ellenkezőleg, mert felismerte, és nem akarta a feszültségeket fokozni. Csongrád megyében például a népszámláláskor a katonai összeírok a nemesektől nemességük igazolását kérték, mire a magyarországi Főhadiparancsnokság közölte a Helytartótanáccsal, hogy a katonai összeírókat utasították, „elégedjenek meg a megyei összeírok nyilatkozatával".5 2 A kormányhatóságok pedig hagyták, hadd birkózzanak meg a kérdéssel az összeírok. Ezek pedig az esetek többségében azt írták fel, amit az összeírtak mondtak. így jóval több nemest mutattak ki, mint korábban a nemesi összeírások. Győrben elfogadták, hogy fuvarosok és kocsisok nemesnek vallhassák magukat, nem kértek igazolást.5 3 Feltehető, hogy a korábbi nemesi összeírások a parasztsorban élő kisnemeseket nem vették számba,5 4 most viszont ezek nem hagyták magukat, sőt még a nemesi hivatalnokok érdeke is azt diktálta, hogy minél nagyobb legyen a nemesek száma, hiszen a hivatalnoki kar végrehajtotta az uralkodó parancsait, de lélekben közelebb állt az ellenállás szellemét éltető megyei közgyűlések közönségéhez. A népszámlálás „nemesek" rovata elfedte azt, hogy a nemesi rend mennyire tagolt volt. Ami a magyarországi nemességet illeti, jellemző Értelmező szótárunk értelmetlensége is. Ennek a kollektív műnek még 1999-es kiadása is megtartotta az első, 1972-ben készült kiadás meghatározását: „a jobbágyságot kizsákmányoló kiváltságos osztály". Találóan is hangsúlyozza Kecskeméti Károly, aki észrevette a primitív gondolkodás bűnjelét, hogy „az igazi problémát nem a 52 Őri P: Hatalom és demográfiai i. m. 103. 53 Dányi D. - Dávid Z. : Az első magyarországi népszámlálás i. m. 43. 54 Thirring G.: Magyarország népessége i. m. 58
