Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS 1425 ugyanakkor Ürményi és maga a kancellár Esterházy Ferenc, a népszámlálás ügyében mérsékelni próbálta az uralkodót. Azt akarták elérni, hogy az uralkodó népszámlálásról szóló rendeletében a katonai célszerűségének hangsúlyozásától és a katonai részvételtől tekintsen el, mondjon le a házak megszámozásáról, és az összeírások rovataiból is jóval kevesebbet akartak felvenni az összeíró ívekbe.2 1 A Helytartótanács mindezt már élesebben juttatta kifejezésre. Nyitra megye főispánja, Forgách Miklós pedig meg is tagadta a népszámlálás kivitelezését, mire a császár leváltotta, és Izdenczy Józsefet nevezte ki a megye élére teljhatalmú biztosnak.2 2 Forgách kora egyik nagy műveltségű politikusa volt, aki olyan titkárokat alkalmazott, mint Hajnóczy József és Batsányi János. Izdenczy minden abszolutizmus hűséges embere volt, a nyitrai biztosságból államtanácsosi sorba emelkedett, hogy aztán Bécsben támadja az erdélyi szászok autonómia törekvéseit is, és élete végén bárói címmel jutalmazzák az őt övező közutálatért is. A népszámlálás a 17. helyet foglalja el abban a lajstromban, amelyben az 1765 óta hozott reformokat sorolták fel. (Az első kettő: az urbárium bevezetése és az örökös jobbágyság eltörlése a szabadköltözés biztosításával, az utolsó kettő, a 27. és 28. pont a juh- és lótenyésztést elősegítő intézkedéseket jelzi.)2 3 A megyék felirataiban és a magyar kormányhatóságok állásfoglalásaiban körvonalazódott a kompromisszum lehetősége is. Példa rá Bihar megye felirata, amely lényegében főispánjának, Ürményi Józsefnek az álláspontját foglalta magába. Ugyanakkor a felirat érvelésének logikája és dinamikája is jelzi, hogy a kompromisszumhoz Józsefnek politikája egészén kellett volna változtatnia. A népszámlálás rovatainak elemzésével valamiféle összhangot próbáltak kialakítani a megyei közvélemény és a császár gazdasági elképzelései között, hiszen a teljes népességkimutatást, a nemesség összeírását is éppen azért tartják elfogadhatónak, sőt kívánatosnak, hogy a fogyasztók számát, a fogyasztás nagyságát fel lehessen mérni. „Nálunk mindazok a hasznok, melyeket különbféle rubrikák szerint az ország közönséges igazgatására szolgáló szorgalmatos feliratása az egész népnek nyújthat, igen jól tudva vannak, és azért a lelkeknek esztendőnkint szokott feliratásának azon rubrikák szerint, melyek eddig előnkbe voltak írva, végbe vitelében soha semmit el nem mulattunk, csak hogy az mennél hívségesebben és tekéletesebben végbe vitettessék: erre nézve magoknak a nemeseknek is számát, hogy valaki az egész népnek számából ki ne maradjon, felírattuk, mert úgy véltük, hogy soha semmi üdőben se kell a fejedelem előtt mindannak takarva lenni, aminek esmérete az országnak és népnek meghatározandó, erejére és hatalmára és a sokféle kereskedések elintézése végett az emésztőknek és elköltőknek számokra valami módon szükséges." A megye kész tehát az összeírásra, kérése csak az, hogy a katonák ne vegyenek részt: „Úgy lészen, hogy egy részről Őfelsége mi magunk által végbe viendő szorgal-21 Őri Péter: Hatalom és demográfia. II. József népszámlálása Magyarországon. I. In: Történeti Demográfiai Évkönyv, 2002. 55-56. 22 Marczali H. \ Magyarország története II. József korában i. m. II., 377-379.; Őri P: Hatalom és demográfia i. m. 58-64. 23 MOL I 50 Kabinettsarchiv, Privatbibliothek Hungarica, 1. d. F. t.
