Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841-1847) VI/1401
A BÁRÓ EÖTVÖS-CSALÁD BORSOD MEGYEI CSŐDPERE (1841-1847) 1413 rendeletei ellenére jogosítva sem volt, de ezen fundus instructusnak, mely a' Szerződés keletkezésekor sem öszsze írva, sem fel betsűlve nem vala, és melynek értéke e' szerint a' Pesten szerződő Felek közt tudva sem lehete; 3- illetőleg 4 nappal későbben, a' helyszínén Borsod megyében rögtönzött átruházása és át adása is, akár annak menete és rendje, akár az abban be folyó személynek tulajdonságai, és Felhatalmazó Levél hiánya vetetnék tekintetbe, úgy szinte azon Fundus instructusnak az igénylő báró általi birtoklása is [...] a' perügyelő és tömeg Gondnok által fel hozott alapos okoknál fogva törvényszerűnek és törvényes erejűnek nem tekintethetvén, a' Királyi Váltótörvényszéki ítéletet helyben hagyta." (Az említett váltó-feltörvényszék ítéletét Gosztonyi Miklós adta ki 1845. október 17-én Pesten.) A Hétszemélyes Tábla 1847. február 10-én helyben hagyta a szabolcsi ingóságok ügyében az Ullmann Móric elleni ítéletét a váltó-feltörvényszéknek.110 Ugyanezen legfelsőbb bíróság 1847. február 10-én hozott ítéletet az ercsi ingóságok perében is.11 1 A felperes Nosztriczius János volt, Eötvös Dénes első rendű, b. Lilien Károlyné született b. Lilien Antónia másodrendű, gr. Szapáry Vince harmadrendű és Ullmann Móric negyedrendű alperesek ellen. Ez esetben is meghiúsították a mentőakció várt eredményét, és a csődtömeghez tették az onnan kivenni próbált vagyont. Az 1841. július 10-én Eötvös Ignác és Dénes közötti, Ercsire vonatkozó szerződés, az ítélet szerint, „oly terhes szerződésnek, mely a' számos jó lelkű, 's törvényes elsőbbségű Csőd hitelezők irányában, a' törvények oltalma alatt lévő érvényességgel bírna, nem vétethetnék, úgy továbbá az imént nevezett első r. alpéres [!] b. Eötvös Dienes által másod r. alperes Lilien Károlynéval ennek 200,000 pgő fortnyi követelése biztosításával szinte 841. évi Sept 17en tehát két nappal a' Csőd ki ütése előtt kötött [...] Ercsi ingóságoknak el zálogosítása, és azon év és hó 28án, tehát 8. nappal már a' Csőd után reá vezetett el adás az 1840: 22. t: cz: 32 §. Rendelete és 37 §. hason értelme szerint bíróilag szinte meg állapítható nem vólna; -nem különben ugyanezen első r. alperes által [...] az Ercsi uradalomhoz tartozó Felső és alsó Besnyői és Göböl járási pusztában lévő épületeknek, egyébb igazságoknak, 's beruházásoknak per alatti elidegenítéset [!] a' már fönnebb félre tett 1. számú szerződés folytán, valamint báró Eötvös Dienes az illyetén már csőd hitelezők sajátját képező Ercsi ingóságokat, a' mennyiben Csőd kiütésekor léteztek, negyed r. alperes Ullmann Móritz kezére jogszerűleg nem juttathatta, úgy azomban ezen alperes vevő is, el adójának érvénytelen tette után törvényszerű sajátcságot nem szerezhetett; - ezen mind két rendű [...1 törvényes erő nélküli cselekményeket, ez utóbbit az abban foglalt, és csődkiütéskor létező ingóságokra nézve egyszerűen félre vetve, a' Másod r. alperest b. Lilien Antóniát férjezett Lilien Károlynét mint jelen perben [...] zálog nélküli követelőt ebbeli Keresete iránt a' Csődperhez utasította; - végűi a' Herczberg Henrik kielégítésére fordított javaknak a' Csődtömegbőli kivételét azon értelemben vévén, hogy miután ugyan ezen Herczberg részére Ercsi Uradalomba biztosítási végrehajtás útján a[z...] összeírás szerint csak az abban foglalt ingóságok vétessenek birói lezárlás alá, és így nékie a' Csőd-110 Irat a B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1847. 2063. számhoz. 111 Irat a B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1847: 2064. számhoz
