Századok – 2012
TANULMÁNY - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban I. VI/1265
1284 ZAKAR PÉTER miután áttért a református hitre, Sumlában, 1849. december 24-én feleségül vette Ottoványi (Winter) Fannit.125 Ottoványi Fanni a törökországi osztrák kémszervezet megalapítójával, egy Jasmagy Gábor nevű mérnökkel érkezett Sumlába, megérkezését követően tájékoztatta útitársa kéréseiről a kormányzót is.12 6 Jasmagy feladata az emigráció szemmel tartása, esetlegesen a menekültek kiadatásának, illetve elfogatásuknak megszervezése volt. Terveibe gyakran nőket is bevont, Teodor Dembinski fiatal feleségének például Kossuth kézre kerítésében szánt szerepet.12 7 Ottoványi Fanni emigrációs szerepe is tisztázatlan, 1851. június 30-án jutott László Károly tudomására, hogy az egyik osztrák kém szolgája; Bilkai József azt vallotta, hogy két kémkedéssel vádolt emigráns, Házmán Ferenc és Lórody Ede, az osztrákoktól fizetést kaptak, s a pénzt „Kovács István őrnagynétól, az osztrák kurvától veszik által".128 Egressy Gábor törökországi naplójában így örökítette meg Kovács István és Ottoványi Fanni esküvőjét: „Kovács Pista mátkája, Magyarhonból, sok viszontagságok után a napokban végre megérkezett, s másnap a kálvinista pap Ács Gida, őket össze is eskette, öt tanú jelenlétében, kinek egyike valék. Kovács a forradalom előtt plébános volt a Bánátban; mátkája, W Fanni, ugyanazon községben egy úri családnál nevelőné. Igen életrevaló nő."12 9 1850 januárjában Kovács továbbra is Sumlában volt, neve felbukkan az emigráns magyarokról január 26-án készült névjegyzékben.13 0 Feleségével együtt 1850. július 12-én érkeztek meg Kütahyába, mindketten szerepeltek az ottani magyar menekültek 1851. január l-jén kelt névjegyzékében,13 1 sőt, 1851 májusában Kovács István felesége már kisbabát várt, s éppen emiatt maradt az iíjú pár továbbra is Kütahyában.132 Gyermekük még Törökországban megszületett, hiszen rájuk vonatkozhat Ács Gedeon egyik, névtelenségbe burkolózó naplóbejegyzése: „Egy katolikus lelkész kálvinistává lett előttem, s aztán azt mátkájával megeskettem. Midőn gyermeköket kereszteltem, kinek neve Zulejma volt, két török ezredes volt jelen, mint tanú, s egyik a keresztelési bizonyítványt is aláírta.133 1851. szeptember 10-én Kovács István és felesége Kossuth Lajos és más emigránsok társaságában a Mississippi gőzhajó fedélzetén indult útnak Amerikába.13 4 Ezt követően Kovács 125 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 20003. 458-459. László Károly: Katonai életemből. Napló, 1848. szept. 25-e és 1851. szept. 10-e között. S.a.r. Pordán Ildikó. Budapest, 2001. 53. 126 A Kossuth-emigráció Törökországban. Szerk és bev.: Hajnal István. Budapest, 1927. I. k. 33.1, 341-342. 127 A Kossuth emigráció Törökországban. Szerk. és bev.: Hajnal István. I. k. Budapest, 1927. 345-347. 128 Ez azért is figyelemre méltó, mert Ottoványi Fanni később elvált Kovács Istvántól és hozzáment Házmán Ferenchez. László: Katonai életemből, i. m. 146-147. 129 Egressy Gábor törökországi naplója. 1849-1850. Pest, 1851. 128. 130 A Kossuth emigráció Törökországban. Szerk. és bev.: Hajnal István. I. k. Budapest, 1927. 679-683. 131 László: Katonai életemből, i. m. 102, 119. 132 László: Katonai életemből, i. m. 133-134. 133 Ács Gedeon: Mihelyt gyertyámat eloltom... Bostoni jegyzetek 1856-1863. Budapest, 1989. 234. 134 A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. S.a.r. és bev.: Jánossy Dénes. I. k. Budapest, 1940. 684-686. László: Katonai életemből, i. m. 162.
