Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Kecskés D. Gusztáv: Pénzgyűjtés és propaganda. Az ENSZ intézmények információs tevékenysége az 1956-os magyar menekültválság megoldása érdekében I/109
AZ ENSZ ÉS A MAGYAR MENEKÜLTEK (1956-1957) 125 bevándorlókat országukba, és áttelepedésükhöz segítsenek több helyet biztosítani. A Világszövetség pedig azt javasolta tagszervezeteinek, hogy szorgalmazzák kormányaiknál minél több menekült befogadását.7 8 A szervezet később a magyar menekültekről támogatásgyűjtési célból készített dokumentumfilm terjesztésében is közreműködött.7 9 Az ENSZ New York-i Titkársága és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának genfi központja szorosan összedolgozott a magyar menekültválsággal kapcsolatban befolyt pénzeszközök kezelésében is. Már az ENSZ-főtitkár és a menekültügyi főbiztos első közös felhívásának kiadása napján, 1956. november 29-én telefonon konzultált erről Philippe de Seynes és a menekültügyi főbiztos helyettese, James Read. Abban állapodtak meg, hogy a magyar menekültek számára a főtitkárhoz küldött hozzájárulásokat azonnal a Menekültügyi Főbiztossághoz irányítják, amely más, közvetlenül a részére küldött pénzalapokkal együtt a szükségleteknek megfelelően és a UNREF Végrehajtó Bizottsága által lefektetett elvek alapján tovább utalja azokat. A másnap emlékeztető levélben is megerősített egyezség szerint a főbiztos köteles volt beszámolni a főtitkárnak a főtitkáron keresztül hozzá érkező pénzösszegek elköltéséről. A főtitkár hivatala pedig vállalta, hogy heti rendszerességgel tájékoztatja az UNHCR-t a magyar menekültsegélyezés céljából beérkező hozzájárulásokról. A megállapodás azt is leszögezte, hogy a menekültügyi főbiztos az anyagi és pénzügyi szükségekről készített összefoglalóját, mielőtt a UNREF Végrehajtó Bizottságához benyújtja, elküldi véleményezésre a főtitkárhoz.80 New York és Genf között valóban élénk kommunikáció bontakozott ki. így például 1956. december 4-én Read helyettes főbiztos arra kérte de Seynes-t, hogy sürgősen küldjenek az UNHCR számlájára 100.000 dollárt az USA hozzájárulásának maradékát. A Főbiztosság ugyanis az osztrák kormánynak kívánta utalni a menekültek decemberi ellátásának támogatására.81 De Seynes december 6-i levelében azonban arról tájékoztatta Read-et, hogy „egy esetleges előre nem látható szükséghelyzetre" tekintettel 50 ezer dollárt tartalékol a Főtitkár kezelésében, és csupán 50 ezer dollárt küld azonnal (később még 15 ezer angol fontot is).82 1957 februárjában a Kínai Köztársaság ENSZ-képviselője átadott egy magánhozzájárulásokból összegyűjtött 30 ezer dollárról szóló csekket de Seynes-nek, 78 UNARMS: World Federation of United Nations Association. Aid for Refugees from Hungary, HCR/SVA/SR.2, Annex 15. UN-S-445-0198-5. 79 AUNOG: Office of the United Nations High Commissioner for Refugees, Co-ordination Committee for Assistance to Refugees from Hungary, Summary record of the fifth meeting held at the Palais des Nations, Geneva, 19 February 1957, restricted ( 1957. febr. 21.). G. I. 30/2 (Situation in Hungary, Relief measures, Refugees), Jacket n° 2 (11 January - 11 November 1957). 80 UNARMS: Letter from James Read, Deputy High Commissioner for Refugees to Philippe de Seynes, Under-Secretary for Economic and Social Affairs, Under-Secretary for Relief to the Hungarian People, UN, New York (1956. nov. 30.). UN-S-445-0199-8. 81 UNARMS: Letter from James Read, Deputy High Commissioner for Refugees to Philippe de Seynes, Under-Secretary for Economic and Social Affairs, Under-Secretary for Relief to the Hungarian People, UN, New York (1956. dec. 4.). UN-S-445-0199-8. 82 UNARMS: Letter from Philippe de Seynes, Under-Secretary for Economic and Social Affairs, Under-Secretary for Relief to the Hungarian People, UN, New York to James Read, Deputy High Commissioner for Refugees (1956. dec. 6.). UN-S-445-0199-8.
