Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Király Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar zeneélete a két Rákóczi György korában V/1227
1248 KIRÁLY PÉTER földiek esetében is — akiknek tényleges számáról nincs fogalmunk, de nyilván jóval meghaladta azt, ami ma adatolt — arra kell következtetni, hogy ők elsősorban a magukkal hozott zenei anyagból játszottak. Bizonyára megszólaltattak egyet s mást a nemzetközi repertoárból a helyi muzsikusok is. A külföldi zene jelenlétére a fejedelmi udvarban pedig már csak azért is következtethetünk, mert az 1652-ben fiatalon elhunyt Rákóczi Zsigmondnak a sárospataki kollégiumra hagyott könyvei között szerepel Samuel Scheidt Pars prima concertuum sacrorum ... (Hamburg 1622) című gyűjteménye.121 Noha a nagyformátumú, velencei stílusú többszólamú lutheránus egyházi kompozíciókat tartalmazó, részben nagyobb előadói apparátust kívánó művek liturgián kívüli esetleges megszólaltatása az erdélyi fejedelmi udvarban erősen kétséges, azonban az nem kizárt, hogy az eredeti kompozíciótól eltérően — miként a korban szokásos volt — átdolgozva, esetleg csak néhány szólamra redukált átiratként valami elhangzott a gyűjtemény anyagából.122 Mindezek mellett érdekes kérdés, hogy amennyiben Daniel Speer tényleg Erdélyben működött, akkor kapcsolatba hozható-e a Speer által 1688-ban megjelentetett Musicalisch-türkischer Eulenspiegel zenéje123 egykori munkahelyével. Több mint általánosságok tehát aligha mondhatók a Rákóczi-kori fejedelmi udvar zenéjéről. Mit és hogyan, milyen felállásban, miféle hangszerkombinációval szólaltattak meg a fejedelmi zenészek az 1630 után közel három évtizedig uralkodó két Rákóczi idején, nem tudjuk. Mi volt az átlagszínvonal és melyek a szélsőségek bármely irányba, mindez dokumentálatlan. Mennyire kiválóan szólt a zene vagy inkább derekasan, de gyalázatosan - mint a Simplicissimus jellemzi Barcsay Ákos állítólagos cigány trombitásainak produkcióját12 4 —, avagy török, szkíta és oláh módra — ahogy egy Besztercének nagy dühösen fel-121 Catalogus Librorum Illustrissimi Sigismundi Rákóczi Inventarium ...26. Samuelis Scheid Bassus pars prima. Ezt a forrást közlő Monok István Samuelis Scheidii Pars prima concertuum sacrorum II. III. IV. V. VIII. et XII. vocum, adiectis symphoniis et choris instrumentalibus, cum Basso continuo seu generali pro organo. Hamburgi, 1622 címfeliratú kiadvánnyal azonosította. A Rákóczi-család könyvtárai, 1588-1660. Közr. Monok István. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai I.) Szeged 1996. 119.; Ez a kotta megvolt a pozsonyi evangélikusoknak is 1651-ben (és 1657-ben). Hudobné inventáre a repertoár viachlasnej hudby na Slovensku v 16.-17. storocí. Ed. Jana Kalinayová et kol. Bratislava 1994., ill. németül: Musikinventare und das Repertoire der Mehrstimmigen Musik in der Slowakei im 16. und 17. Jahrhundert. Bratislava 1995. 7/[ll]. és 9/[61].; Scheidt műveinek magyarországi ismertségére 1. Magyarország zenetörténete II. i. m. passim és Hudobné inventáre / Musikinventare i. m. passim. 122 Átiratokra, redukcióra 1. Király P: A magyarországi főnemesség 17. századi zeneélete i. m. 453^154.; Elzbieta Wojnowska: Repertoire und Niederschrift. Ein Chorbuch/Partitur und drei Orgeltabulaturen aus der Leignitzer Bibliotheca Rudolphina. Slovenská hudba 22. (1996: 3-4. sz.) 406-412.; Papp Agnes: Reduktion und Vereinfachung in der Orgeltabulatur: stellen 'Sacri Concentus' des Franziskaners E Joannes Kájoni einen Sonderfall dar? In: 'Plaude turba paupercula'. Franziskaner Geist in Musik, Literatur und Kunst, Konferenzbericht. Ed. Ladislav Kacic. Bratislava 2005. 177-195. 123 Modern kiadása: Musikalisch Türkischer Eulen-Spiegel 1688. Ed. L'uba Ballová - Ján Albrecht. Bratislava 1971-1980. 124 „hatten sich seine zwei mit sich führende zigeinerische Trompeter gar tapfer schandlich in deutschen und polnischen Stücklein hören lassen". Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus i. m. 236.
