Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Király Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar zeneélete a két Rákóczi György korában V/1227
1232 KIRÁLY PÉTER ezért ilyen esetekben a fejedelem külső muzsikusok behozatalára kényszerült. Ez történt 1642 júniusában, amikor Rákóczi utódjának megválasztott idősebb fiát, II. Rákóczi Györgyöt beiktatták: „7. Nemet Musikasok Slesiábol" - könyvelte el az átutazó zenészek ellátásáról és továbbviteléről gondoskodó kolozsvári városi sáfár.2 7 A forrásból nem derül ki, hogy milyen zenészek voltak, és pontosan honnan is jöttek, leginkább azonban — noha ez csak találgatás — a gazdag zenei életű Boroszlóra gondolhatnánk.2 8 Hasonló zenészimport vált szükségessé a következő évben is, amikor II. Rákóczi György házasságot között Báthory Zsófiával. Az 1643. február 3-6. között — Szalárdy krónikája szerint „nagy pompával"2 9 és a segesvári jegyző, Georg Kraus krónikája szerint is „mit grosser pomp vnd herligkeit"30 — megtartott gyulafehérvári esküvőre Bécsből hozattak egy egész együttesnyi zenészt. A kolozsvári városi számadások szerint 1643. január 17-én „érkezek Egri Istuan Beczbol Helmicz Stan[er] neuű feo emberei, es harminczhat számú Musicus Nemetekkel", akiket másnap már továbbvittek Gyulafehérvárra.31 A zenészek visszautazását dokumentáló február 15-16-i számadás viszont csak tizenhét németet említ, míg a többiek a muzsikusok biztonságos utazásáról gondoskodó három kísérő, valamint melléjük rendelt tíz drabant, azaz gyalogos.3 2 Amennyiben a kolozsvári sáfár bejegyzése az átutazók funkciójára vonatkozóan pontos3 3 akkor egy tucatnál több az esküvőn zenélő bécsi muzsikussal számolhatunk, ami a korban már jelentős méretű együttesnek számított. A bécsi zenészcsoportól más forrás eddig nem ismert. Gyaníthatóan városi muzsikusok, Bécsben tartózkodó független zenészek és talán egy-két udvari zenész alkalmi társulása ment Erdélybe. Bécsieknek ilyenféle magyarországi főurak előtti fellépése — a mai zenész zsargon szerint „hakni" — a jelek szerint a 27 1642. június 9.: „Erkezenek 7. Nemet Musikasok Slesiábol, mennek Vrunkhoz [...] feieruarra", másnap pedig „az Urunk Eo N[agy]saga Nemet Musikassj ala" adott a sáfár szállítóeszközt Enyedig. Kv. szk. 1642. 23/X. 68., 171. 28 Zenetörténeti kutatásunk komoly mulasztása, hogy noha — mint számos szórványadat bizonyítja — az erdélyi fejedelmi udvar rendszeres zenei kapcsolatban állt a déllengyel és sziléziai régióval, ám az erre vonatkozó célirányos kutatás sajnos hiányzik. Vö. Király Péter: A 16-17. századi magyar-lengyel zenei kapcsolatok két aspektusa - zenészmigráció és hangszerkereskedelem. Barokk. Történelem-irodalom-művészet (Warszawa) (2010) 47-68. 29 Szalárdy siralmas magyar krónikája i. m. 198. 30 Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers, Georg Kraus. I—II. (Fontes rerum Austriacarum Abt. I. Bd. III-IV) Wien 1862. 137. 31 Kv. szk. 1643. 24/IV 77-78. és 222.; A Helmicz Stan[er] név valójában talán Helmuth Stanner/Stänner vagy esetleg Stammer lehetett. Feltehetőleg nem volt zenész, ugyanis a jól dokumentált 17. századi bécsi zenészek között ilyenféle elnevezésű nem akad. 32 „erkezek viza kegjelmes Jfju fejedelem lakodaljmarolj az béczbolj hozot musikusok kiket Egri istvan uram hozot voljt béczbolj mostani Vrunk ö Nagysaga Haza Kisirteti Jsmigh béczben", illetve „ezen Nemet musikusoknak [...] Gazdaljkotam 17 personara csak az nemeteknek". Kv. szk. 1643. 24/I.b. 57., 59-60., 289. 33 A tapasztalat szerint éppen a mai kutatót leginkább érdeklő adatoknál, az átutazók hivatalát/funkcióját illetően nem mindig pontosak a számadások. Ez persze érthető is, hiszen a sáfárnak a kiadott élelmiszerrel stb. kellett pontosan elszámolnia, míg azt illetően, hogy kinek adott ellátást, elég volt egy rövid utalás, olyan, amit a revizor, a vonásigazító, megértett.
