Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Király Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar zeneélete a két Rákóczi György korában V/1227
1230 KIRÁLY PÉTER zi.1 5 Ez a meghatározás utóbb II. Rákóczi György, majd Apafi Mihály korában többször is felbukkan. Szalárdy is említi az 1644. évi hadjárata induláskor: „még hajnal előtt, nagy idején az ország dobjával készülő-verés, virradva felülő veretvén", illetve az 1656. évi havasalföldi hadjárata leírásánál: „A fejedelem az ország dobjával felülésre való jelt kezdvén veretni".1 6 Az ország dobja kifejezés tehát e hangszernek olyan, a jelek szerint 17. század első harmada után szokásossá váló elnevezése, ami az üstdob megkülönböztetett szignálfunkciójára utalt. Ugyanakkor a szórványadatokból az is felsejlik, hogy ez nem személyhez kapcsolódhatott, hanem a szignálhangszer funkciójához.1 7 Pontosan ki mindenki tartozott 1630 táján a fejedelmi muzsikások közé, miféle zenészek voltak ezek, közvetlen udvari források (pl. konvenciók vagy praebenda-listák stb.) sajnálatos hiánya miatt nem tudjuk.1 8 Ma név szerint csak néhányuk ismert szórványadatok révén: a már Bethlen által is alkalmazott Hegedűs Rigó Mihály, Hegedűs András, valamint két billentyűs,1 9 a Báthory Gábortól egészen II. Rákóczi György idejéig, 1650 tájáig követhető Ciprian nevű virginás, illetve Virginás János.2 0 Kezdetben tehát a fejedelem Szalárdynak ellentmondóan nagy udvart tartott, és nem kétséges, hogy Rákóczi a zenészegyüttesének méretével, miként a ko-július 23. Beszterce: „dem feő Trombitás [... fl.] 1.; [...]; deß fürsten Trometeren [fl.] 5.", uo. IVc. nr. 633. 130., 131. 15 L. pl. 1633. október 25. Beszterce: „Landbongenschläger [fl.] 1." B. szk. IVc. nr. 633. 111., 113. (MOL mf. 311); 1634. november 30. és december 2. között Kolozsvár: „Vru[n]k Eo N[agysá]ga Trombitassinak No 12 pers[onae] [...], Trombitás Janosnak [...], Orszagh Rez Dobosanak [...], Gialogh Dobosoknak", Kv. szk. 1634. 19/XIII. 607., 613-615., 623., 628., 640., 647-648., 670., 675-676., 696., 698., 702-703., 715., 733. 16 Szalárdy siralmas magyar krónikája i. m. 206., 338. 17 A kolozsvári források 1652-1653 táján két dobost említenek ezzel a megjelöléssel. Többnyire a már I. Rákóczi Györgyöt is szolgáló Dobos Andrást, de 1652. július 30-án Dobos Gergelyt: „Érkezek Dobos Gergely az Orßagh Dobossá Patarol Pers[onae] 4". Kv. szk. 1652. 28a/IV 57. 18 Szabolcsi Bence hivatkozott Brassai Sámuel közlése (Magyar vagy cigány zene. Kolozsvár 1860. 37.) nyomán egy 1636-ból származó praebenda-jegyzékre, amelyen a következő állítólagos fejedelmi „Musicusok" szerepeltek: „Gregorius Deak, Daniel Deák, János Deak, Pal Deák, Thamas Deák". Noha a MOL R 298, 1526 utáni gyűjtemény, Erdélyi iratok, 16. cs. található keltezetlen irat borítóján szereplő utólagos, feltehetően 19. századi, felirat szerint a számadás „valószínűleg I. Rákóczi György fejedelem" udvarából származik, ez azonban tévedés. A jegyzék nyilvánvalóan egy főúri és nem pedig fejedelmi udvartartást vesz számba. A irat címzése eleve nem uralkodónak kijáró módon fogalmozódott, s a felsorolt személyek között egyetlen Rákóczi-kori udvari tisztségviselő sincs. Az említett zenészek egyike sem ismert más Rákóczi udvarával kapcsolatos forrásból. Végeredményben tehát korrigálandó Szabolcsinak ezen az iraton alapuló azon következtetése, hogy 1636 táján a fejedelmi együttes tisztán magyarokból állt volna. Vö. Szabolcsi Bence: A XVII. század magyar főúri zenéje. (1928) In: Uő: A magyar zene évszázadai. I. Bp. 1959. 247. 19 A két Rákóczi György udvarával kapcsolatos dokumentumokban szerepel egy bizonyos Virginás István is, aki azonban a neve ellenére sem muzsikus, hanem a váradi „fiscus directora" volt, és más fontos közigazgatási posztot töltött be. Vö. Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III.: Hatóság- és hivataltörténet 6.) Bp. 1980. passim. 20 A zenészekre 1. az 5. jegyzetet. Ciprianra 1. még a II. Rákóczi György udvara kapcsán írtakat; 1639. szeptember 22. Gyulafehérvár: „Nobilis Andreas Kallay alias hegedws de Alba Julia [...] Illustrissimae Cels[itudi]nis Aulicus Citharoedus" és felesége, Becskereki Erzsébet egymás javára való örökösödési szerződése. Az irat egyéb zenei adatot nem tartalmaz. MOL F 9, Gyulafehérvári Káptalan országos levéltára, Miscellanea Cista 3. Fasc. 3. Nr. 42.
