Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1205 élen, Mikes Mihály — mint láthattuk — viszonylag keveset tartózkodott a székben.10 0 A csíki elit létrejötte a 17. század közepén Háromszék mellett Csík-, Gyergyó- és Kászonszék társadalma ment át a legnagyobb átalakuláson a 17. század közepére. A többi székhez képest nagyobb területű, viszont a domborzatát tekintve leginkább hegyvidéken elhelyezkedő szék a középkor végére szép csendesen a Lázár család uralma alá került, olyannyira, hogy a 16. század közepére a Lázárok sikeresen örökletessé tették a széki vezető tisztségek egy részét. Sőt, ahogyan Kászonszék különválása történetét elemezzük, úgy tűnik, hogy ezt a fiúszéket a Lázárok saját birtokukként kezelték.10 1 Ugyanakkor elsősorban nem a nagyszámú jobbágy megszerzése által érték el a hatalmukat, hanem katonai kiválóságukkal és személyes kapcsolatrendszerük révén, jobbágyaik száma ugyanis még 1614-ben is csupán 54 volt, és még így is ők voltak a legtöbb jobbággyal bíró nemesek a székben.10 2 A 16. század második felében ráadásul a Lázár család egyetlen székbeli riválisa kiköltözött Erdély területéről: a korábban tekintélyes és a vajda környezetében is feltűnő Andrássyak ugyanis a kerelőszentpáli ütközetet (1575) követően elmenekültek Báthory István fejedelem bosszúja elől. Ez az „elithiány" többeknek is feltűnt, akik más székekből próbáltak átterjeszkedni Csíkba és ott birtokokat szerezni. A legtudatosabb és legambiciózusabb birtokszerző Béldi Kelemen volt, aki a maga 38 jobbágyával már 1614-re a második legtöbb jobbágy ura volt Csíkszékben,10 3 ráadásul ugyanannyi településen voltak birtokrészei, mint a szék urának számító szárhegyi Lázár Istvánnak.10 4 A Lázárokkal és Bethlen Gáborral is rokonságban lévő hídvégi Mikó Ferenc is Csíkszéket nézte ki terjeszkedése színhelyéül, ugyanis — noha maga háromszéki származású volt — Bethlen révén megszerezte a csíki főkapitányi tisztséget és házasságának köszönhetően birtokokhoz is jutott itt. Csíki terveire utal az, hogy Csíkszereda közelében udvarházat, nemesi kastélyt kezdett építeni. Fiú örökös híján azonban a Mikó család nem került be a csíki elitbe.10 5 Rákóczi Zsigmond már említett legendás kancellárjának, dersi Petki Jánosnak a családja fiúágon kihalt, sőt Báthory Gábor a birtokaik egy részétől is 100 Az 1614. évi lustra alkalmával a legtöbb panasz Béldi Kelemen kegyetlenkedéseiről hangzott el, mellette a Basákat emlegették hasonló módon. Balogh J.: A székely nemesség i. m.; Rol Kmlg Udvarhelyszék levéltára, Székely Láda Fond m 16. 56. sz. VIII. 1. Az 1614. évi Conscriptio. 101 Balogh J.: A székely nemesség i. m. 35-36. 102 Uo. 186.; Rol Kmlg Udvarhelyszék levéltára, Székely Láda Fond m 16. 56. sz. VIII. 1. Az 1614. évi Conscriptio. 103 Balogh J.: A székely nemesség i. m. 186.; SZOKL Új sorozat, 374-486. 104 Béldi Kelemen Kászonszékben Újfaluban, Csíkszékben Szentgyörgyön, Bankfalván, Menaságon, Szentmártonban, Csekefalván, Kozmáson és Tusnádon volt birtokos, ráadásul a csekefalviak ragaszkodtak hozzá, hogy a lustrában megemlítsék, miszerint őket erőszakkal tette Béldi Kelemen a saját jobbágyaivá. 105 Nagy János: Mikó Ferenc életrajza. Keresztény Magvető (1875: 4. sz.) 1-44.; Szádeczky-Kardoss L.: A székely nemzet i. m. 173.
