Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161
NÁDASDY III. FERENC ÉS II. RÁKÓCZI GYÖRGY 1185 1659 nyarára — legalábbis az erdélyi kérdést illetően — Lippay, Wesselényi, Szelepchényi és Nádasdy között bizonyos együttműködés alakult ki. Először is 1659 márciusában Rákóczi megbékélt Wesselényivel, ezt követte Nádasdy és a nádor kibékülése, hiszen az esztendő májusában arról tudósította a gróf tiszttartóját, Bálintffy Jánost, hogy megbékélt a nádorral.11 4 Közben július 2-án zajlott le Nádasdy lorettói templomának felszentelése, amelyen a számos vendég között Lippay és Szelepchényi is jelen volt, és vagy előtte, vagy utána Seibersdorfban megállapodott a három főméltóság Rákóczi támogatásában, megegyezésükről pedig a kancellár számolt be a nádornak.11 5 Annak ellenére, hogy Radolt követségét a tudtukon kívül indították a fejedelemhez, az általa kötött megegyezés pontjait a fejedelemre nézve nem tartották károsnak, és azok betartására próbálták rábírni Rákóczit. Vállalkoztak arra is, hogy a közvetítenek Barcsay és Rákóczi között, közös írásban próbálták Barcsayt rávenni a fejedelemmel való megegyezésre. Úgy tűnik, váratlanul érte őket Rákóczi betörése Erdélybe, ami egyet jelentett a Radolttal való megegyezés felrúgásával. E lépéstől Nádasdy óva intette a fejedelmet, hiszen ezzel az ő erőfeszítéseik teljes mértékben kárba vesznek, és hitszegése kapóra jön a bécsi udvarnak, ezek után pedig a törököt se lesz, ki megállítaná.11 6 Rákóczi Erdélybe való visszatérése, Barcsay elűzése, Rákóczi újbóli fejedelemmé választása (1659. szept. 24.), kezdeti katonai sikerei újból megnövelték annak veszélyét, hogy a török tavasszal nagy haddal indul el Erdély ellen, és nem akarván, hogy Rákóczi esetleg menedéket találjon magyarországi birtokain, Felső-Magyarország felé is elindul. Rákóczi ebben a helyzetben még a leghalványabb reményét is elvesztette, hogy személye a bécsi udvar részéről bármilyen támogatásban részesüljön. Ezzel a magyar urak, köztük Nádasdy is, tisztában voltak. A kapcsolat ugyan nem szakadt meg az országbíró és a fejedelem között, Nádasdy még 1660 februárjában gratulált szebeni győzelméhez, sőt Mednyánszkyval is kapcsolatban állt, de a fejedelemmel kapcsolatosan már csak arról tudósíthatta, hogy az udvar csak halálát kívánja. Rákóczi kilátástalan helyzetében a zsarolástól sem riadt vissza, Lippayt azzal fenyegetette, hogy felküldi neki írott leveleit a magyar uralkodónak.11 7 Nem tudni, hogy Nádasdyt is megpróbálta-e rávenni ilyen módon a közbenjárásra, csak az ismert, hogy II. Rákóczi Györggyel való kapcsolattartás ténye a jövőben (fel)használható fegyvernek bizonyult Nádasdy országbíró ellen. A fejedelem halála (1660) 1660 februárjában az uralkodó konferenciát hívott össze Bécsbe a fenyegető török veszélyre tett intézkedések ügyében. A tanácskozásra a magyar urak 114 Nádasdy Ferenc levele Bálintffy Jánosnak, 1659. máj. 5. Seibersdorf. MOL E 185, Missiles 22. dob. fol. 19-20. 115 Szelepchényi György levele II. Rákóczi Györgynek, 1659. júl. 24. Bécs. Szilágyi S.\ Szelepcsényi György leveles tárczájából i. m. 207-208. 116 Nádasdy Ferenc levele II. Rákóczi Györgynek, 1659. aug. 22. Pozsony. Szilágyi S.: II. Rákóczi György összeköttetése i. m. 475-476. 117 Lippay György levele Wesselényi Ferencnek, 1660. jún. 1. Pozsony. MOL E 199, Tétel a. II. 65. Nr. 57. Kiadva: Tusor P: Egyház és közélet i. m. 258-260.
