Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161
1178 TOMA KATALIN ugyanis arra, hogy Erdély megtámadását mások sem fogják tétlenül nézni, akkor pedig nagyobb háborúba bonyolódhat. Nádasdy a konstantinápolyi Habsburg-rezidens lassúságát hibáztatta azért, hogy nem tudják pontosan a törökök szándékait.7 4 1657 októberében már biztos volt, hogy a török más fejedelmet akar, és az erdélyiek a fejedelmet vádolva a szamosújvári gyűlésről követeket küldtek a Portára. Wesselényihez közben olyan hírek jutottak el, hogy a tatár rabságba esett Kemény Jánost akarják új fejedelemnek.7 5 Pálfalvai János szepesi prépost Keménytől levelet kapott, aki kiszabadításához kért segítséget, félve, hogy a török a Portára viszi őt Kornis Ferenccel együtt.7 6 Végül a gyulafehérvári gyűlés 1657. november 2-án Rhédey Ferencet választotta meg fejedelemmé, azzal a feltétellel, hogy ha Rákóczi kiengeszteli a törököt, újból ő lesz a fejedelem. I. Lipót közben 1657 novemberére az erdélyi ügyek tárgyalására a magyar urakat Pozsonyba hívta. Az uralkodó ugyanakkor már nem tartózkodott Bécsben, kíséretével elindult a közelgő császárválasztásra. A magyar urak közötti egyenetlenségeket jól mutatja e tanácskozás példája is. Nádasdyt 1657. október 22-i levelében értesítette Lippay érsek, hogy Bécsbe készül. Ezen az országbíró igen meglepődött, mert ő úgy tudta, hogy Pozsonyban lesz a találkozó a magyar urak számára. Sértődötten jegyezte meg, hogy semmi értelme a közös konzultációnak, ha őket csak a határozatok tudomásul vételére hívják.7 7 Végül Nádasdy felutazott Bécsbe, ahol Szelepchényi és Lippay mellett Johann Franz Trautson titkos tanácsossal és más miniszterekkel is folytak tárgyalások. Az országbíró Bécsben tudta meg, hogy Rákóczi fejedelem, miközben neki úgy ír, mintha mennének az ügyei az ő segítsége nélkül is (és így informálta őt Mednyánszky Jónás is), addig Wesselényivel egyeztet, aki a fejedelem levelét Szelepchényi kancellárnak küldte, amelyben a nádornak köszöni a neki felajánlott békességet. Neheztelve írta erre Nádasdy Mednyánszkynak, hogy ő is közben tudott volna járni a fejedelem ügyében.78 A bécsi konzultációk befejeztével Szelepchényi kancellár Prágába utazott az uralkodó után, majd 1657. november 7-én Erdély ügyében sor került a jelzett pozsonyi konzultációra is, amelyről a velencei követ csak annyit jegyzett meg, hogy az a szokásos viták és egyenetlenségek között zajlott le.7 9 Wesselényi nádor részt sem vett az értekezleten, a stubnyai fürdőben gyógyítatta magát. Az értekezlet után, november 10-én ugyanakkor Nádasdy már arról írt Batthyá-74 Nádasdy Ferenc levele Lippay Györgynek, 1657. szept. 18. Seibersdorf. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 30. cs. p. 234-235. 75 Wesselényi Ferenc levele Lippay Györgynek, 1657. okt. 15. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 30. es. p. 297. 76 Pálfalvai János levele Lippay Györgynek, 1657. okt. 18. Szepes. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 30. cs. p. 378-379. 77 Nádasdy Ferenc levele Lippay Györgynek, 1657. okt. 26. Seibersdorf. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 30. cs. p. 365. 78 A bécsi tárgyalásokról Battista Nani velencei követ jelentései tájékoztatnak. Pribram, A. F.: Venetianische Depeschen i. m.; Nádasdy neheztelő levele Mednyánszky Jónásnak: 1657. nov. 5. Seibersdorf. MOL P 497, 1. tétel fol. 50. 79 Pribram, A. F.: Venetianische Depeschen i. m. 73.
