Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1146 SZABÓ ANDRÁS PÉTER ragadható meg, hogy a nemesi nacionalizmus „vírusa" fokozatosan behatol a biblikus megszólalások egy részébe, majd az ószövetségi politikai nyelvben, mint hordozóban sajátságosan mutálódik, végül a „gazdaszervezetből" kiszabadulva új formában jelentkezik. Ez az új, vitézi jellegét megőrző „igaz magyarság" már nem a kiváltságosokra korlátozza a nemzet fogalmát, hanem a puritánok társadalomfelfogásának megfelelően minden rendet felölel. Nem azt akarjuk tehát mondani, hogy a két eszme teljesen feloldódott volna egy harmadik minőségben, mert mindkét ideológiának bőven maradnak önálló példái, és továbbra is jelen van a protestáns színezetű „igaz magyarság" is. Ám ezeken túl, persze már jóval az elemzett erdélyi válságot követően, létrejött egy igen erős, felekezeteket és rendeket nagyjából egyetlen eszmei közösségbe egyesítő felfogás, a nemesi nacionalizmus felekezetek felettiségének és a puritán nemzeteszme társadalmi érzékenységének örököse, amely nem más, mint a kuruc mozgalmak egyik eszmei alapja.32 5 A végeredmény már Teleki Mihály 1678. évi körlevelében jelentkezik, ahol a felkelés okaként „az magyar nemzet akármely rendeinek mind vallások vagy grádusok megkülönböztetése nélkül nagy becstelensége" szerepel.32 6 A nemzeti közösség, mint „igaz magyarság" legszebb megfogalmazását pedig II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós 1703. évi nevezetes brezáni kiáltványában találjuk: „minden igaz hazaszerető, országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakos, egyszóval minden rendű igaz magyarok" -áll a szövegben.32 7 Végül R. Várkonyi Agnes kutatásaiból azt is tudjuk, hogy a „népi kurucoknál" az új eszme nemesi gyökerei is teljesen elhalványultak, és a dicsőséges ősök csatáit a közelmúlt harcai váltották fel.328 d) A millenarista politikai radikalizmus jelentkezése Az erdélyi válság során a politika peremvidékén, a nyilvánosság mezsgyéjén megjelenik egy olyan vallásos irányzat is, amely mind a nemesi nacionalizmusból, mind pedig a biblikus nemzeti ideológiából kölcsönöz elemeket, ám egyikből sem lehet teljesen levezetni. Ez a tarka eszmerendszer nem a politikai vagy szellemi elit köreiben tűnik fel, hanem kifejezetten a „szegény község" sajátja. Nagyon ritkán bukkan fel forrásainkban, ám elszórt utalásokból is sejteni lehet, hogy a nehéz esztendőkben sokak identitására bírt döntő befolyással. Központi magvát a millenarizmus képezi, de népies színezetű ezeréves váradalmainak már viszonylag kevés köze van a herborni professzorok által 1630 után Erdélyben meghonosított chiliasztikus tanokhoz.32 9 A törökök küszöbön álló veresége szinte mindig össze-325 A folyamatra röviden és egymástól némileg eltérő hangsúlyokkal már R. Várkonyi Ágnes, Bán Imre és Imre Mihály is utaltak: R. Várkonyi. A.: A népi kurucság i. m. 415.; Bán /.: A XVII. századi puritanizmus i. m. 217.; Bán /.: Korai felvilágosodás i. m. 242-248.; Imre M.: Nemzeti önszemlélet i. m. 44. 326 1678. jún. 5. Teleki Mihály Szabolcs vármegyének. Idézi: Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége". A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. Bp. 1976. 336-337. 327 A Rákóczi-szabadságharc i. m. 34-35. 328 R. Várkonyi Á.: A nemzet, a haza i. m. 365-372.; R. Várkonyi A.: A népi kurucság i. m. 329 Az 1630 utáni erdélyi profetikus irodalomról: Keserű. Bálint: „Rajongók" Erdélyben. Profetikus irodalom és publicisztika a XVII. század derekán. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésé-
