Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1128 SZABÓ ANDRÁS PÉTER példák arra utalnak, hogy a nemesi nacionalizmusnak bizonyos esetekben (de nyilvánvalóan nem mindig) volt vagy még inkább lehetett nyelvi/etnikai összetevője is. A 17. századi nemesi nacionalizmus az „igaz magyarság" jelének tekintette a nemzeti öltözetet is, hasonlóan a lengyel szarmatizmushoz. Nem véletlen, hogy Vitnyédi István éppen a ruházattal szimbolizálja leveleiben a megvédendő magyar rendi jogokat: az udvar azon fáradozik, hogy a magyarokkal letetesse a „sárga csízmát", és „cseh sarut" húzzon a helyébe, vagy hogy „német bugyogóba" öltöztesse őket.22 3 Az idegen öltözettel szembeni ellenszenv — Gvadányi József dohogását megelőlegezve — a kuruc korban is gyakran megjelenik.22 4 Nem csak a hangsúlyosan magyar öltözet, de szinte a teljes eszmerendszer is feltűnik a képzőművészetben. A ruházat Elias Widemannak a Magyar Királyság rendi vezetőit bemutató nevezetes arcképcsarnokában, a nemesi ősgalériákban, a régi jó magyarok (vezérek, királyok: köztük az első hun-magyar király: Attila) pedig Ferenczffy Lőrinc és Elias Berger közös történeti vállalkozásának metszetein, amelyek végül csak Nádasdy Ferenc Mausoleumában (1664) jelentek meg.225 Az egyébként nem magyarországi metszőket sajátos antikvarizmus is hajtja, megpróbálják rekonstruálni a képeken a hunok és a honfoglaló vezérek magyaros öltözetét.22 6 Nádasdy III. Ferenc nem csak törökverő nagyapjának (a híres Fekete Bégnek), de általában a magyar vitézségnek is emléket állít a sárvári vár 1653-ban megrendelt freskóival, amelyek témáját a tizenöt éves háború küzdelmei adják. A II. Rákóczi Györggyel bizalmasan levelező Batthyány I. Ádám rohonci kastélyát pedig már 1635-ben török-magyar csatakép díszítette.227 Egy nagyon fontos kérdést szándékosan elemzésünk végére hagytunk, nevezetesen hogy mikorra tehető az „igaz magyar" kifejezés és a hozzá tartozó ideológia megjelenése. Első adatunk jelenleg abból a levélből származik, amelyet Bocskai István 1605. március 29-én küldött a dunántúli rendeknek: „Én is igaz magyar vagyok, kegyelmetek atyjafia és vére, tagja, az kegyelmetek jovát nem külömben kerestük, mint az magunkét."22 8 Rimay János híres versében Jánost „tótosnak" nevezi: „Tótos nemzetséggel virágzik mi vérünk". Péter Katalin: Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán. Az rszággyűlési pasquillus. In: Papok és nemesek i. m. 152-180. (itt 152.) 223 1 662. ápr. 11. Sopron. Vitnyédi István Zrínyi Miklósnak, „a magyarok felől volt in secreto consilio beszéd, miképpen az sárga csízmákat letétessék velek, és csehországi sarukkal változtassák meg." MTT XV 197.; „Az bugyogót megszabatta-e immár nagyságod magának, mert az csehek saruját alkalmasint megvarrták már, örömest érteném. Mentse meg Isten nagyságodat, ne kellessék viselni, s más emberséges embernek is." uo. 227.; „és ha maga fölvonja az bugyogót, azokkal osztán föl /onatják az csehek saruját". MTT XVI. 66. 224 Pl. Serényi András 1688. évi intelmében: „Soha ördög-gondolta idegen öltözetet s bóbitás i'ejviselíst az felesígteknek ne engedjetek; az minthogy egyébaránt az igaz magyar vérő, istenfilő magyar asszony azt soha nem követi, s utálja; valamely afféliben gyönyörködik: nem bír az magyar gyomorral, kavalíros." A báró Orlay i. m. TT 21. (1898) 254. 225 Rózsa György. Magyar történetábrázolás a 17. században. Bp. 1973. 13-80.; Galavics G: Kössünk kardot i. m. 68-69.; Cennerné Wilhelmb Gizella: Grafikus portrésorozatok kelet és nyugat között. In: Kelet és nyugat között i. m. 123-133. 226 Rózsa Gy.: Magyar történetábrázolás i. m. 25. 227 Uo. 107-120.; Galavics G: Kössünk kardot i. m 83-85., 95. 228 Bocskay István leveleskönyve 1605. martius 20-tól április 29-ig. Kiad. Thaly Kálmán. MTT 7. (1874) 61-120. (itt 82.), ill. 1. még. 1607. jan. 2. Kassa. Péter, Örvendi Pál és Péchy Simon, a tes-
