Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1122 SZABÓ ANDRÁS PÉTER sik aspektus (vagy inkább másik értelmezés) abból a levélből derül ki, amelyet II. Rákóczi György 1652 júliusában küldött Forgách Ádám bányavidéki generálisnak. A szövegben az „igaz magyar" ellentéteként az „átkozott magyar" szerepel, aki azt kívánja, hogy „német s pap" igazgassa a nemzet törvényeit. Itt az „igaz magyar" úgy lép elénk, mint a bécsi udvar és a katolikus főpapok hatalmi törekvéseinek ellensége, a rendi jogok őrzője,185 mely szemlélet gyökerei már a 16. század második felében, majd még inkább a Bocskai-felkelés időszakában is kimutathatók.18 6 A meghatározás útvesztőjében szerencsére segítségünkre siet Rákóczi fejedelem egy másik misszilise, amelyet 1655-ben, havasalföldi hadjáratának sikere után írt Batthyány I. Ádám dunántúli kerületi és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitánynak.18 7 A diadalittas levélben az eszmekör szinte minden lényeges elemét megtaláljuk, ezért érdemes hosszabban idéznünk: „Mi kedves atyánkfia, az magyar jó hírt-nevet szerencséjekben bizakodott havasalji vitézek ellen Istent hívván segítségül megviselők, és noha harcon nem forgottunk, de az jó Isten első harcunkat is boldogítá. Nem tagadhatni, vitézül nem forgották volna magokat, de az jó Isten — az felfuvalkodtaknak ki ellene szokott állani — hadainknak csak negyedrésze harcolása által szégyeníté meg, hogy minden nemzet ismerje meg, volna még itt régi magyar, csak az egyezség virágoznék köztök. Az Duna melléke is látta lobogni az magyar zászlókat, sőt Girgyoban [Giurgiuban] futott latrokat is török uraim is kételenítettek kiadni. Török, tatár, moldvai - harcunk után érkeztek, Isten áldása, ezek cimborája nélkül vittük végben. Ha hazámnak egyébbel nem is, ottan csak hír terjesztésével, régi jó magyaroknak szolgálok, noha sok átkozott magyar irigyli, de az szerencse boldog állapat, irigy nélkül nem lehet. Ám azok fussák futásokat, de ha igaz magyar ellen ütik magokat, él az magyarok Istene, kivont szablyánknak éle elmetszi felfuvalkodottságokat." A levél segítségével összeállíthatjuk „az igaz magyarság" politikai nyelvének kisszótárát is, ám előtte még az „igaz" jelző tartalmát kell megvilágítanunk. A sokjelentésű „igaz" melléknév rendszeres jelzője nem csak a „magyar" vagy „magyarság" szavaknak, de a „hazafinak", az „atyafinak" és a „keresztyénségnek" is.18 8 Néha, mint például Zrínyi Miklós Áfiumában, a „nemesség" 185 1652. júl. 12. II. Rákóczi György Forgách Ádámnak. „Kegyelmed dolgaiban az igaz magyarságot látjuk, fájdalmas lehet mindnyájunknak igaz magyaroknak, szegény hazánk törvényi hogy bántatnak. Bizony mint kegyelmed is írja, átkozott magyar, az ki kívánja, német s pap igazgassa sztgény nemzetünk törvényit. [...] Ha valaha kellett, most kellenék kevesedett magyaroknak egyeseknek lennünk." Bártfai Szabó László: A Hunt-Pazman nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom 1910. 410-411. 186 yö Pálffy G.\ Győztes szabadságharc i. m. 53-54. 187 1655. júl. 13. Tírgovi§te melletti tábor. II. Rákóczi György Batthyány Ádámnak. MOL P 1314, A herceg Batthyány család levéltára, Missiles (a továbbiakban P 1314, Missiles) 89. dob. Nr. 39286. (4886. sz. filmtekercs) 188 1659. júl. közepe. Az erdélyi rendek II. Rákóczi Györgynek: „akkor mutatja meg igaz keresztyénségét, mikor ez haza megmaradásáért nagy kárával sem gondol". EOE XII. 323.; Vitnyédinél még „igaz evangelicus" is szerepel. MTT XV 207.; „igaz régi tős hazafia" EMSzT IV 1251.; 1661. nov. 29. Fogaras. Ugrón András Apafi Mihálynak, „ha sok becsületes igaz hazafiai idegen szívet mutatnak nagyságodhoz". MOL X 4788, Kemény Sámuel gyűjtemény 11697. filmte-
