Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1117 eszében Nádasdy Ferenc öregapámnak mondása: sokszor oly embernek fogta kezét, kívánta volna, marka markában szakadott volna."16 4 Az országbíró e példája arra is rávilágít, hogy a királysági arisztokrácia egy részének létformája volt a színlelés. A sikeres bécsi érdekérvényesítés, a rövid távú reálpolitika mellett a régi királyságról (is) álmodoztak, párhuzamba állítva az „idegen nemzetnek emésztő uralkodását" (Habsburg Monarchia) a „pogány igájával" (Oszmán Birodalom).16 5 Mindeközben az erdélyi elit pedig a törökkel szemben kényszerült dissimulatióra. A válság éveiben viszont még ennél is nehezebb feladatot kellett megoldaniuk, ha a fejedelemváltásokat túl akarták élni. V. Nemzeteszmék az erdélyi válság éveiben A válság alatti erdélyi belpolitika klasszikus forrásaiban (misszilisekben, országgyűlési határozatokban) lényegesen többször találkozhatunk a „hazára", mint a „nemzetre" való hivatkozásokkal.16 6 A szövegekben azt a territorializált, az országhoz (és nem az uralkodó személyéhez) kapcsolódó patriotizmust figyelhetjük meg, amely a német területeken is érvényre jutott a 17. században.16 7 Ezen túl azonban két eltérő közösségi ideológia is feltűnik, amelyek a haza mellett a nemzet szót is használják, és amelyeket határozottan nemzeteszmeként tudunk jellemezni. Az egyik szekuláris jellegű, a másik pedig a református felekezethez kapcsolódik, a kettőt az alábbiakban külön mutatjuk be. A következő kérdésekre fogunk velük kapcsolatban választ keresni: 1. Kik képviselik az eszmét?; 2. Mely társadalmi csoportokra terjed ki a közösség az eszme képviselőinek gondolatvilágában? Mely rendre, felekezetre? Kötött-e nyelvhez vagy országhoz?; 3. És végül ki érti azt magára, ki tartja magát a közösséghez tartozónak? (nemzeti identitás) a) A 17. század nemesi nacionalizmusa II. Rákóczi Györgynek (és később Kemény Jánosnak) a magyar királysági rendekkel folytatott válság közbeni kapcsolattartását követve rögtön feltűnik két jellemző, a szövegkörnyezet alapján azonos fogalmat jelölő kifejezés: „igaz magyar", illetve „magyaros magyar".16 8 Nem csak a fejedelem hivatkozik azon-164 1658. júl. 20. Seibersdorf. Nádasdy Ferenc országbíró Homonnai Drugeth Györgynek. MOL P 1983, Homonnai Drugeth család 1. cs. 10. t. Homonnai Drugeth György (IV) felső-magyarországi főkapitány, fol. 25-27. Nádasdy és a Rákóczihoz szintén közel álló fiatal Homonnai valamilyen titkos ligát kötöttek egymással, amelyre az országbíró több levelében is utal. L. még Torna Katalin e számbeli közleményét. 165 Nádasdy Ferenc válasza II. Rákóczi György fejedelem 1658. márc. 27-én kelt levelére. Szabó A. P. Esterházy Pál i. m. 80.; Bene S.: Theatrum politicum i. m. 363-364. 166 A „haza" és a „nemzet" gazdag 17. századi jelentéskörére: EMSzT IV 1246-1248. (haza); EMSzT IX. 618-621. (nemzet) 167 Friederburg, R.\ „Patria" und „Patrioten" i. m.; EMSzT IV 1251-1252. (hazafi(a), hazafiúság). A szótárban egy feltűnően korai példa (1680) is szerepel az elvont „hazafiúság" kifejezésre, ám ez véleményünk szerint még nem patriotizmust, hanem egyszerűen az adott személy „hazafiúi voltát" jelenti. 168 1658. febr. 3. Pozsony. Wesselényi Ferenc II. Rákóczi Györgynek „igaz magyarságommal vékony tetszésemről tudósítom kegyelmedet" MOL E 190, 44. dob. fol. 7-8.; 1658. aug. 30. Debrecen.
