Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1097 telműen aktualizáló célzat miatt Molnár munkái a mai kutatás számára csupán eszmetörténeti jelentőséggel bírnak. Hozott azonban a vita néhány komoly és maradandó eredményt is. Az irodalomtörténészeknek a polémia fősodrából némileg kieső megszólalásait,5 6 és R. Várkonyi Agnes két, kitűnő észrevételeket tartalmazó közlésén57 kívül elsősorban Szűcs Jenőnek a „nemzet historikumáról", a polgári nemzet előtti közösségekről írt tanulmányait kell említeni, amelyek sohasem álltak össze igazi szintézissé, de mozaikos jellegükben is nagy jelentőségűek.5 8 Szűcs bevallottan a Molnár által megteremtett eszmei alapokon kezdte el kutatásait, ám a középkorra vonatkozó, szilárd forrásismereten és kitűnő elemzéseken nyugvó tanulmányai sokkal inkább a német fogalomtörténeti irányzat hatását mutatják.59 Sikerült azonosítania azokat a különböző, kollektív identitásokat (alattvalói, nyelvi, korporativ, ő rendszerint tudatnak nevezi őket), amelyek a középkori magyar társadalom összetett struktúráját meghatározták. Tanulmányainak egy másik fele határozottan esszéisztikus, ezekben a munkáiban a számára jól ismert középkor és a polgári nemzet születése közötti szakadozott ívet próbálja megrajzolni. Míg a „függetlenségi" szemléletet megalapozott érvekkel kritizálja, addig a kora újkori társadalomra vonatkozó nézetei láthatóan meglehetősen gyér forrásbázison alapulnak. A 16-17. században nagy jelentőséggel bíró, sötét színekkel ecsetelt vitézlő rendet csak mint a nemesi nemzeteszme öntudatlan közvetítőjét veszi számításba,60 a parasztságnak a kuruc időszakban regisztrált népi patriotizmusát pedig pusztán a társadalmi osztályok átmeneti érdekegyezésére vezeti vissza. (Molnárhoz képest, aki a jelenség mögött a nemesség manipulációját gyanítja, ez persze jelentős előrelépés.) Későbbi nagyhatású esszéjében már sokkal megengedőbben fogalmaz, és a nemzettudat átmeneti 56 Bán Imre: A XVII. századi puritanizmus irodalom- és művelődéspolitikai jelentősége. In: Uő: Költők, eszmék, korszakok. Szerk. Bitskey István. Debrecen 1997. (Csokonai Könyvtár 11.) 205-217. [Első megjelenése: Theológiai Szemle 1976.]; Uő: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség. Uo. 218-248. [Első megjelenése: Századok 1976]; Klaniczay Tibor: Nacionalizmus a barokk korban. In: Uő: Pallas magyar ivadékai. Bp. 1985. 138-150. [Első megjelenése 1976-ban, francia nyelven.]; Tárnái Andor: A magyar irodalomtörténeti hagyomány kialakulása. In: Uő: Tanulmányok a magyarországi história litteraria történetéről. Bp. 2004. (História Litteraria 16.) 5-31. [Első megjelenése: Irodalomtörténeti Közlemények 1961]; Tarnai Andor: Extra Hungáriám non est vita... (Egy szállóige történetéhez). Bp. 1990. (Modern Filológiai Füzetek 6.) - A fenti publikációk közül Bán Imrének a „korai felvilágosodásról" írott tanulmányát tartom a legfontosabbnak. 57 R. Várkonyi Ágnes: A nemzet, a haza fogalma a török harcok és a Habsburgellenes küzdelmek idején (1526-1711). [Első megjelenése 1964-ben] ill. A népi kurucság ideológiája [Eredetileg: Történelmi Szemle 1963.]. In: Uő: Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. századról. Bp. 1978. 323-392. és 404-420. 58 Szűcs nemzettel foglalkozó írásai önálló tanulmánykötetben jelentek meg: Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Bp. 1974. (Társadalomtudományi Könyvtár) Halála után jelent meg egy további, az etnicitás kérdésével foglalkozó kötete: Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Két tanulmány a kérdés előtörténetéből. Szeged 1992.. 59 Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Gesta Hungarorumában (A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai). In: Uő: Nemzet és történelem i. m. 413-556. Szűcs valójában nem a később kialakuló fogalomtörténetet ismerte, hanem az annak előzményéül szolgáló megközelítéseket. 60 A vitézlő rend egyoldalúan negatív beállításáról: Öze Sándor: „A kereszténység védőpajzsa" vagy „Az üllő és verő közé szorult ország". In: Uő: A határ és a határtalan i. m. 43-51. (itt 49-50.)
