Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Püski Levente: Képviselői jövedelmek a Horthy-korszakban I/79
106 PÜSKI LEVENTE A országgyűlés kiadásai, 1938-194310 5 1937/38 Képviselőházi zárszámadás és felsőháznál 1944. évi előirányzat Összes költség 4108161 9643545,99 Ebből felsőház, személyi költségek 173825 368000,00 Ebből képviselőház, személyi költségek10 6 2265458 6081712,00 Az 1943. évre vonatkozóan a képviselőház tényleges költségeinek adatai rendelkezésünkre állnak, a felsőház esetében a hiányt a 1944. évi előirányzat vonatkozó részeivel pótoltuk. így lehetőség nyílhat az 1937/38-as — tehát még a „hagyományos" költségvetéssel működő — évnek 1943-al történő összevetésére. Az országgyűlés kiadásai 1938 és 1943 között — tehát 5 év alatt — nominálisan 2,35-szörösére nőttek, miközben a felsőháznál 2,1-szeres, a képviselőháznál pedig 2,68-szoros növekedés figyelhető meg. Más megközelítésben 1937/38-ban a felsőházi személyi költségek aránya az összes kiadás 4,2, a képviselőházé 55,1%-át tette ki. Ugyanez 1943-ban a felsőháznál 4% lett, tehát minimálisan csökkent, a képviselőháznál viszont a maga 63%-os arányával egyértelműen növekedett. A költségek, különösen a személyi költségek erőteljes emelkedéséből elvileg annak kellett volna következni, hogy a parlament pénzügyi gazdálkodása, mint vitatéma fokozott mértékben jelenik meg a politikai diskurzusban, ahogyan az a 20-as évek végén, valamint a 30-as évek első felében történt. Ez azonban nem következett be. A törvényhozás tagjainak figyelmét egyéb, aktuálpolitikai kérdések kötötték le, s láthatóan nem kívántak mélyebben foglalkozni a törvényhozást takarékosabban, illetve olcsóbban működtető reformelképzelésekkel, az erős állami cenzúra mellett működő sajtó pedig nem volt abban a helyzetben, hogy nyílt vitát kezdeményezzen róla. A kormányok a háborús helyzet velejárójának tekintették a kiadások növekedését, és rendre késznek mutatkoztak, hogy annak fedezetét biztosítsák. MP SALARIES IN THE HORTHY PERIOD By Levente Püski (Abstract) The National Assembly which gathered on 16 February 1920 faced among several important tasks that of establishing the very framework of its own future activities. Determining the salaries due to the MPs themselves and the elected officials - president, vice-president, supervisor, notaries - was one of the most urgent things to do, since it guaranteed, among other measures, that the lawmakers would discharge their duties free of any outside influence. In a first step the regulations of the pre-1918 period were adopted as a temporary solution; consequently, the assembly modified the concrete sums paid as salary several times through parliamentary decrees. In case that difficulties emerged in the country's economic life, the assembly was forced to deal repeatedly with this issue. 105 KI 1939-44. XI. k. 175-178. 1943: I. tc. 1 § III/1-2. fejezet. 106 ^ rovat csak a képviselő- és felsőházi tagok személyes illetményeit tartalmazza, a vasúti igazolványokért fizetett tétel hozzáadásával az összeg még nagyobb lenne.
