Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - B. Szabó János - Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) V/1017
1032 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS Az erdélyi fejedelmek „famíliája" Néhány adat ugyanakkor arra utal, hogy ez a fajta „családépítés" nem volt teljesen egyirányú: nem csupán az erdélyiek tagozódtak be ilyen módon a birodalmi hálózatokba, hanem alkalomadtán ők maguk is fogadtak fiaikká oszmán tisztségviselőket. A 16. század közepén Fráter György például Rüsztem pasa nagyvezír (1544-1553) udvarmesterének [?], ajánlotta fel, hogy „ismerjen el uraságod atyjának, én meg fiamnak fogom tekinteni [kiemelés B. Sz. J. - S. B.]. Egyebekben nagyon kérem uraságodat, ha alkalma lesz rá, az én ügyeimben jóindulatúan járjon közben a hatalmas basánál. Ha én, a szegény, tudok Nagyságodnak szolgálni, erről Nagyságod sürgősen értesítsen", mivel a minap tudta meg, hogy közeli ismerőse az ő barátjának és testvérének, Murád bégnek. A 17. században Bethlen Gábor és I. Rákóczi György sokat próbált diplomatájának, Tholdalaghi Mihálynak is volt egy „török fia", Haszan aga, aki 1639-ben a szultán kegyencének, Szilahtár Musztafa pasának volt az isztambuli kapukihája.36 Milyen előnye származhatott az oszmán tisztségviselőknek az erdélyi támogatásból? Majd minden szomszédos hatalom számára adott volt a lehetőség, hogy aktívan befolyásolhassa a határ menti pasák és bégek, vagy éppen a havasalföldi és moldvai vajdák karrierjét, kezdeményezhesse elmozdításukat, vagy éppen közbenjárhasson helyben maradásukért. Ezen túl, ahogy az erdélyi, úgy a Habsburg szolgálatban álló diplomaták is rendszeresen kezdeményezték a pártfogásukat élvező személyek fizetésemelését vagy magasabb méltóságba helyezését.3 7 Mihályhoz, 1632. február 5. Beke-Barabás, 21.; „Ez éjjel érkezet posta: Ibrahim effendi megholt. Máté vajdának mind apja anyja megholt." Réthy István, jelentése, 1639. március 14. Szilágyi S.: Levelek és okiratok i. m. 522.; „nem bíztathatom az nyavalyás szomszédot [Máté vajdát] semmi úton, megholt Ibrahim effendi." Réthy István jelentése, 1639. július 15. Szilágyi S.: Levelek és okiratok i. m. 555.; Vasilij Dmitrievic Smirnov: Krymskoe Hanstvo pod verhovenstvom Otomanskoj Porty. Moszkva 20052. 380-382. (Az adatra Ivanics Mária hívta fel figyelmünket, amit neki ezúton is köszönünk!); Joseph von Hammer-Purgstall: Geschichte der Chane der Krim unter osmanischer Herrschaft vom 15. Jahrhundert bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. Wien 1856. Reprint: Amsterdam 1970. 127-128. 36 Barta G.: Vajon kié az ország? i. m. 121-122.; ill. Réthy István jelentése, 1639. január 15. Beke-Barabás, 399.; Tholdalaghi Mihály és Körössy István jelentése 1639. október 2. Uo. 482.; Zülfikár agát pedig régi jó akarójának és atyjafiának nevezte. Tholdalghi Mihály levele, 1635. június 27. Uo. 151. 37 1625: „Azt is remélhettük, hogy mi sok rendbéli igaz szolgálatiknak légyen annyi tekinteti az fényes portán, hogy törekedésünkre olyan nyilván való latrot megváltoztat nagyságod [...] Az erdélyi fejedelemnek törekedésére három vajádt töttek mazullá [kegyvesztetté] pasákat, bégeket, sokakat egy panaszért mazullá töttek az fényes portán." Demény Lajos: Bethlen Gábor és kora. Bukarest 1982. 61.; 1634: „Ibrahim effendi is ott űl vala vele, mondá, hogy imhol immár hatalmas császár háiom passákot tött mazurrá, az erdéli fejedelem tekintetiért; Sarhos Ibrahim passât, ki egri passa vala, azután két temesvári passât." Réthy István, 1634. december 14. Szilágyi S.: Levelek és okiratok i. m. 219.; 1645: „Miért békéilett meg az urad, az budai vezért is az fejedelem kedvéért változtattuk meg." Serédy István jelentése, 1645. szeptember 17. Beke-Barabás, 779.; Már 1551-ben Kászim budai pasa is valószínűleg azért veszítette el hivatalát, mert az erdélyi belharcokban átmenetileg alul maradó Izabella királyné pártját fogta: Dávid Géza: Kászim vojvoda, bég és pasa. In: Uő: Pasák és bégek uralma alatt. Bp. 2005. 338.; A Habsburgok és Raguza hasonló tevékenységéről:-t/ő: A 16-17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése.
