Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - B. Szabó János - Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) V/1017

1018 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS A kétféle megközelítési mód közötti távolságból adódó problémát a hódoltság erdélyi adóztatását is feldolgozó Szakály Ferenc igen plasztikusan fogalmazta meg 1981-ben az addig megjelent munkák kapcsán: „Erdély és a Porta viszonyáról [...] ezek a (Liptáké kivételével) felettébb gyengén sikerült feldolgozások még a rendelkezésre álló — igaz hatalmas mennyiségű és meglehetősen szétszórt —, kiadott anyagot sem hasznosították megfelelő mértékben; figyelmüket inkább a kérdés formai, semmint lényegi oldalaira irányították. így azután — a szintén hatalmas mennyiségű és ugyancsak szétszáll szakirodalmi utalások ellenére — sem alkothatunk megfelelő képet e viszonynak egyes fejedelmek alatti változásairól, ami nélkül az erdélyi állam külpolitikai mozgásszabadságát és az azt meghatározó — korlátozó, elősegítő — tényezőket helyesen felmérni nem lehet [kiemelés B. Sz. J. - S. B.]. Az összefoglaló munkákban is inkább összbenyomásaikat rögzítik a szerzők a folyamat fázisai helyett."8 A Szakály Ferenc által hiányolt, a két állam kapcsolatait „mozgásban" bemutató hosszú távú megközelítésre azóta örvendetes módon néhány területen már született példa. Papp Sándor a fejedelmek számára kiadott oszmán kinevezési iratok diplomatikai jellegetességeit és létrejöttük körülményeit vette módszeresen górcső alá, Kármán Gábor pedig az erdélyi diplomáciai szervezetet vizsgálta, illetve a fejedelemség diplomatáinak szimbolikus helyzetére vonatkozó forrásanyagot helyezte európai kontextusba. Ezeken a „fundamentális" vizsgálódássorozatokon túl azonban csak elvétve lehet felmutatni néhány olyan munkát, amely az Oszmán Birodalom tényleges belső hatalmi viszonyainak alakulásával párhuzamban tárgyalja Erdély és a birodalom kapcsolatainak egy-egy szakaszát.9 Erdély követei a Portán. Cluj-Kolozsvár 1921.; újabban hasonló megközelítéssel a követségek ceremóniáiról: Jakó Klára: '...csak induljunk tractában'. Diplomáciai írásbeliség és protokoll az Erdélyi Fejedelemség külkapcsolataiban. Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Sipos Gábor - Pál Judit. Kolozsvár 2010. 149-154.; a postaszolgálatról: Uő: Havasalföldé és Moldva szerepe Erdély portai kapcsolataiban. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál - Székely Júlia. Bp. 2012. 140-157. 8 Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981.; a Szakály által kiemelt munka: Lipták János: A portai adó története az Erdélyi Fejedelemségben. Késmárk 1911. 9 Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen: Eine quellenkritische Untersuchung. Wien 2003.; Uő: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai, avagy egy nagyvezíri előteijesztés (telhis) keletkezése. Aetas (1999: 4. sz.) 71-88.; Uő: Gondolatok Bocskai István szultáni megerősítéseihez. In: „Nem búcsúzom..." Emlékkönyv Benda Kálmán tiszteletére. Szerk. Szegfű László. Szeged 1994. 34-39. Uő: Három török dokumentum Barcsai Ákos erdélyi fejedelem hatalomra kerüléséről. Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis Sectio Humana 1989-1990. Szeged 1991. 21-31.; lényegében ugyanerre a területre koncentrál: Papp S.: II. Rákóczi György i. m.; Uő: Korruption oder geschenkgabe im Osmanischen Reich und ihre bezeichnungen. In: In the Eyes of the Neighbours - Stereotypes and National Characteristics in East Central Europe / In den Augen der Nachbarn - Stereotypen und Nationalcharakterologien im Donau-Karpatenraum. Ed./Hrsg. Sándor Papp - Robert Born. Szeged 2010. 87-95.; Kármán Gábor: Szuverenitás és reprezentáció: Erdély a Porta 17. századi diplomáciai rendszerében. Korall 13. (2012: 48. sz.) 33-61.; A birodalom belső hatalmi változásaira is fókuszáló munkák: Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594^1597. évi békealkudozásainak történetéhez. Századok 137. (2003: 3. sz.) 603-651.; Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585). Századok 140. (2006: 4. sz.) 883-924.; Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem. Századok 145. (2011: 4. sz.) 975-996.