Századok – 2012

FIGYELŐ - Bereznay András: Egy atlaszról IV/981

FIGYELŐ 991 házkerület) — és csak úgy hat, mintha ezzel az érintetteknek (leereszkedően?) jó szolgálatot kívánna tenni, amire viszont egy atlaszban semmi szükség sincs. Ha azonban sor került rá a két román vallás és a református esetében, következetlenség nem érvényesíteni a római katolikus vallás térképén — amelynek követői Erdélyben lényegileg mind magyarok — és fokozottan az, az unitáriusságén. Itt térek vissza a szász egyházigazgatás térképének nehezen értelmezhetőségére. Magyarázat híján csak sejteni lehet, hogy a térképen szereplő piros vonalak a jelmagyarázatban fölsorolt nevű egyházigazgatási kerületek egyenkénti elhatárolására hivatottak. Ha ez igaz, akkor érthetetlen és valószínűleg hiba, hogy az első ilyen kerület — Bachnen — száma, illetve központja hogyan fekhet a megfelelő kerületen kívül, hacsak nem arról van szó, hogy ez az egység mindössze egy faluból állt, amelynek határa viszont annak egyik oldaláról elmaradt. E probléma további, gyanítható része az, hogy az Bachnen és Bogeschdorf egységek egymáshoz való viszonya tisztázatlan maradt. A 24-es - Zekesch/Spring kerület határa annak egyik oldalán bizonyosan hiányzik. A térképet e határok vonatkozásában úgy látszik, hogy kifejteni sem érdemesen a legkülönbözőbb zavaros más ellentmondások is terhelik. Összességében a kép alig értelmezhető, amellett, hogy kaotikus és minden valószínűség szerint így vagy úgy, de hibákkal van teli. A bántó következetlenségek egy másik változatát jelenti három más történeti-statisztikai adatsornak — és a 18. századi posta részleteinek — ötletszerűen kiválasztott, az atlaszba úgy látszik a színes térképek elkészítését követő, azokétól egészen eltérő megközelítésű térképrevitele. Több már említett, az atlasz létező elemeinek logikája szerint ésszerű és kívánatosnak tűnő téma hiányának összefüggésében legalábbis aránytalanság a házépítés technikáinak itt (és miért nem a többi térkép közötti?) váratlan előhozatala. Ezek a fekete-fehér, most már nem községhatáros térképek ugyanis, amint már utaltam rá, a magyarázó füzetbe kerültek, ott szinte kiáltóan keltve az oda nem tartozás érzését, ahonnan eközben elvárható alap információk maradnak el. Az itt találhatóak —, illetve ellenkezőjük — igazán nagy, az atlasz lényegét érintő következetlensége, hogy amíg a földrajzi térképek készítése és hátterük magyarázatára igen részletes, helyenkét ilyen munkákban még szokatlanul is ható, ennyiben kétséges odatartozású, matematikai formulákat is tartalmazó, a tudományosság legmagasabb szintjére törekvést sugalló tájékoztatások kerültek, a közigazgatás történeti és történeti-statisztikai térképekről egy szó magyarázat sincs. Ezekről a füzetben az összes említés abból áll, hogy forrásaik tekintetében magukra a térképekre utalja a szerző az olvasót. így olyan egészen alapvető és nagyonis kívánatos magyarázatok maradtak el, amelyek esetleg valamilyen, ha nehezen is megnyugtató, de mégiscsak talán választ adhatnának a fölmerülő nagy számú kérdésre a szerző meggondolásai tekintetében, amelyekre nézve ezáltal legjobb esetben csak találgatni lehet. Mindez összességében, illetve egyoldalúságában az atlasz megközelítésének áltudományos jellegéről árulkodik, de legkevesebb azt a benyomást kelti a szemlélőben, hogy az atlasz készítése valahol valamiért elakadt, azt szerzője mintegy félbehagyta, majd a legkülönbözőbb de eltúlzott kompromisszumok árán mégis megjelentette. Ez lehet talán a