Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147

MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1151 1527. évi budai országgyűlésén.2

0

Később szerepet kapott I. János központi kormányzatában: 1530-ban nádorrá választották, ezt a tisztségét haláláig, 1534-ig viselte.2

1

Személye persze fontos lett volna az ellentábornak is. Közben ugyanis Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg örökösödési jogának érvényesítésére készült, amiben húga, Mária özvegy királyné mellett az elkövetkező évek egyik magyarországi főszereplője, Nádasdy Tamás volt a segítségére.2

2

Abban a névsorban, amit az 1526-ban a zalavári apátság világi kormányzójaként és királyi titkárként ismert Nádasdy összeállított, több olyan főúr szerepel, akinek fontos szerepe volt Zala és a Nyugat-Dunántúl későbbi sorsának alakításában: a már említett Batthyány Ferenc horvát-szlavón bán és Bánffy János királyi pohárnokmester, Csáktornyai Ernuszt János, valamint monyorókeréki Erdődy I. Péter, a későbbi zalai főispán.2

3

Habsburg Ferdinánd és Mária hívei decemberre országgyűlést hirdettek Pozsonyba, ahol december 16-án magyar királlyá választották az osztrák főherceget. Mindkét király egy-egy hatalmi csoportosulásnak köszönhette megválasztását. Harcuk a hatalom megtartásáért másfél évtizedre anarchiába és polgárháborúba sodorta az országot. Az ország nemessége pedig - többnyire mindig a saját érdekeit szem előtt tartva - a két király között egyensúlyozva fordította a saját javára a zűrzavaros helyzetet, és igyekezett valamelyik királytól újabb és újabb birtokadományokat kieszközölni. Ferdinánd már 1526 novemberétől próbálkozott birtokadományozások ígérgetésével, sőt testvérének, Máriának is adott birtokadományozási jogot.2

4

Szapolyai az 1527. évi budai országgyűlésen nyilvánította Ferdinánd híveit hűtlennek,2

5

és kezdte meg birtokaik eladományozását. A zalai hiteleshelyi oklevelek adataiból ugyancsak az derül ki, hogy az ország egészéhez hasonlóan a Nyugat-Dunántúl is pártokra szakadt. Mint már fentebb láttuk, a zalai hiteleshelyek ezekben az esztendőkben is folyamatosan működtek. 1526 szeptembere és 1527. február eleje között azonban még csak egy oklevelet ismerünk, Nádasdy Tamás zalavári commendator 1526. november 16-i fogalmazványát.2

6

1527-ből ugyan nagyon kevés oklevél maradt fenn, ezek közül három János király mandátuma, egy jelentésfogalmazvány és két bevallás.2

7

Ez 20

Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november-1527 augusztus). Századok 111. (1977: 4. sz.) 676. 21

Bánffy Jánosról: Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk. Bessenyei József et al. (Studia Miskolcinensia 5.) Miskolc 2004. 169-194. 22

Barta G.: Illúziók esztendeje i.m. 25-26. 23

Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerk. Bunyitay Vince - Rapaics Rajmund -Karácsonyi János, (a továbbiakban: ETE) I. Bp. 1902. 295-296. Nr. 287. 24

Barta G.: Illúziók esztendeje i.m. 25. 25

Barta G.: Konszolidációs kísérlet i.m. 676. 26

Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg; XV 1. Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (a továbbiakban ZML DL) Nr. 329. = Zala Megyei Levéltár XII. 1. A zalavári és a kapornaki hiteleshelyi konventek oklevelei (a továbbiakban ZML hh.) Nr. 2373. 27

Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-1541. (Zalai Gyűjtemény 47.) Zalaegerszeg 1999. (a továbbiakban: Bilkei /.: Regeszták I.) 19-21. Nr. 1-6.