Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1150 BILKEI IRÉN tosan nem tudjuk. A csatában sok más névtelen zalai mellett elesett csébi Pogány Zsigmond, a korábbi királyi zászlótartó, valamint ákosházi Sárkány Ambrus főispán is.1 2 Megmenekült viszont alsólendvai Bánffy János, a zalai származású verőcei főispán, akit - Istvánffy Miklós krónikája szerint - szolgája, a zalai köznemes szentgyörgyvölgyi Bakács Sándor mentett meg.1 3 Ezt a jelenetet örökíti meg a Bakács család armálisának címerrajza, amelyet Szapolyai János királytól kapott 1532-ben.1 4 Nagyfalusy Lajos szerint Semjén Antal kapornaki apát is a csata túlélői között volt.1 5 Szintén megmenekült Batthyány I. Ferenc horvát-szlavón bán, Erdődy I. Péter és enyingi Török Bálint, akiknek a későbbi években nagy szerepük lett Zala megye történetének alakításában.1 6 A csata utáni hetekben a Dél-Dunántúlon a rabló, fosztogató török csapatok hamarosan Zala megyébe is eljutottak. A Memoria Kerum írója szerint „Terek császár száguldókat bocsáta minden felé, kik mind Szálát, Somogyot, Vas vármegyét, Sopron vármegyét, Tolnát, Pilis vármegyét mind Budáig elégeté, dúlatá. Az népet, kit levágának, kit elrablának."17 A Dél-Dunántúlon nyomuló török csapatok elleni védelmet Frangepán Kristóf főkapitány szervezte, akinek horvátországi és szlavóniai csapatai a csata után érintetlenül maradtak, és akit 1526. szeptember végén a szlavóniai rendek védelmezőjüknek és kormányzójuknak választottak. Hamarosan Pozsega, Baranya, Somogy és Zala megyék is tőle kértek segítséget. Valószínűleg neki volt köszönhető, hogy a Szapolyai János által novemberre Székesfehérvárra összehívott országgyűlésen megjelentek Zala vármegye követei is.1 8 Szapolyainak egyébként - Frangepán Kristóf hatásától függetlenül - már évek óta voltak zalai kapcsolatai. Várday Pál még kincstartóként 1520-tól évente bérbe adta az akkori erdélyi vajdának a veszprémi püspökséghez tartozó kapornaki tizedkerület dézsmáját.1 9 Semjén Antal apát pedig Szapolyai hűséges híve lett. Volt azonban a közben királlyá koronázott Szapolyainak a kapornaki apátnál is hathatósabb embere Zalában, a már említett alsólendvai Bánffy János személyében. Sok magyar arisztokrata mellett ő is részt vett János király 12 Brodarics históriája a mohácsi vészről. Ford., jegyz. Szentpétery Imre. Reprint kiad. Bp. 1976. 63-64., ill. friss, javított kiadásban: Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény). írták, a kötet dokumentumait válogatták és a tájékoztató irodalomjegyzéket összeállították: Kasza Péter - Pálffy Géza. A kötet dokumentumait fordították: Hegyi György - Kasza Péter - Kulcsár Péter. Szerk. Kenyó Ildikó. Bp. 2011. 123. 13 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Ford. Juhász László. Bp. 1962. 118-119. 14 Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein. Bp. 1987. 130. LV tábla. 15 Nagyfalusy Lajos: A kapornaki apátság története. I—II. (Publicationes ad historicam S. J. in Hungaria llustrandam. Lucubrationes 6-7.) Kalocsa 1941. II. 103. 16 Barta Gábor: Illúziók esztendeje. Megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez. Történelmi Szemle 20. (1977: 2. sz.) 3. 17 Memoria rerum 1504-1566. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics Évkönyv). Bev., szerk. Bessenyei József. Bp. 1981. 30. 18 Barta G.: Illúziók esztendeje i.m. 4-10. 19 Nagyfalusy L.: A kapornaki apátság i.m. II. 102.; Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása. Levéltári Közlemények 75. (2004: 2. sz.) 36.
