Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy középkori főúri család vallásossága. Az Újlakiak példája II/377
EGY KÖZÉPKORI FŐÚRI CSALÁD VALLÁSOSSÁGA 405 be.2, u 1464-ben végre valóban püspökéghez jutott, elnyerte — és el is foglalhatta — a nyitrai püspökséget, melynek területén szintén jelentős Újlaki-birtokok, Galgóc és Temetvény feküdtek.21 1 1475-ben pedig a gazdag szekszárdi apátságot is kijárta számára Újlaki.21 2 Cikádort 1478 nyarán vette el tőle Mátyás, aminek hátterében vélhetőleg az Újlaki család befolyásának Miklós halálát követő csökkenése állhatott.21 3 Pétervárad (ma Újvidék |Novi Sad] Petrovaradin nevű külvárosa Szerbiában) gazdag ciszterci apátsága is a család érdekkörébe tartozott, ami birtokaik közeli elhelyezkedéséből egyenesen következett. A monostor birtokai a gazdag szerémi borvidéken feküdtek, így nem kevés haszonnal kecsegtettek. Az apátság kegyúri jogát Albert király Garai László bánnak engedte át (1439).214 1449-ben a monostor javait ért török támadásokra hivatkozva Újalaki Miklós és Garai László nádor kérésére a Szentszék hét évre Buzlai Bertalant nevezte ki kormányzóvá az intézmény élére,215 aki pedig történetesen Újlaki egyik familiárisa volt,21 6 így egyértelműen tetten érhető a vajda szándéka. Ezt követően Miklós tulajdonképpen kegyúrként viselkedett, így nem meglepő, hogy féltestvérét Cikádorról Péterváradra „helyezte" át.21 7 Az apátság Újlaki Miklós halála után kikerült a família befolyása alól, s néhány esztendővel később a király kérésére a Szentszék egyesítette a kalocsa-bácsi érsekséggel (1482).218 Mátyás 1484-ben börtönbe vetette Váradi Péter érseket, akitől a monostort is elvette. Nem sokkal később az igen befolyásos Rodrigo Borgia bíborosnak, a későbbi VI. Sándor pápának adományozta a király e tekintélyes intézményt. Mátyás halálát követően Újlaki Lőrinc szövetségeseihez hasonlóan igyekezett saját birtokait minden eszközt igénybe véve növelni. Nem különös tehát, hogy szinte azonnal rátette kezét az apja által is számon tartott péterváradi monostorra.219 Lőrinc a pápához intézett részletes levelében főként azzal indokolta tettét, hogy az apátságot az ellenségtől kívánta megóvni, ami az egész ország érdeke.22 0 1493-ban végül Ulászló király közvetítésével nyugvópontra került az ügy, legalábbis ami Lőrinc herceg szerepét illeti, a herceg ugyanis kegyúri jogánál fogva kommendába adta az apátságot az ekkor már a pápai tiarát viselő Borgiának.22 1 Az ügy 210 1460-1478: Ferenc L. Hervay: Repertórium historicum ordinis cisterciensis in Hungaria. Roma 1984. (Bibliotheca Cisterciensis 7.) 88., vö. Sümegi J.: Bátaszék i. m. 395-404. 211 Kubinyi A.: A kaposújvári uradalom i. m. 22. 212 Kubinyi A.: Mátyás király és a monasztikus i. m. 243. 213 Sümegi J.: Bátaszék i. m. 404. 214 Kubinyi A.: Mátyás és a monasztikus i. m. 243. 215 1449 ápr. 17.: ad recommendationem nobilis Ladislai de Gara [...] et Nicolai de Wylak [...1 monasterium B. Mariae WaradiniPetri Cisterciensis ordinis, Baciensis d. sub eorum protectionem existentem [...] nobili Bartholomeo Buslai [...] usque ad septennium in commendam concedit -Lulicsics P.: XV századi pápák i. m. II. 1062. sz. 216 Kubinyi A.: A kaposújvári uradalom i. m. 22. 217 Kubinyi A.: Mátyás és a monasztikus i. m. 242-243. 218 Monumenta Vaticana i. m. 152. sz. (199). 219 VMHH II. 531.; MDE IV 189.; Takács Miklós: A bélakúti/péterváradi ciszterci monostor. Újvidék 1989. 42. 220 1 490. szept. 8.: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár MS 4978 (Velencei másolatok 3. doboz). 221 1493. jan. 14-én kelt VI. Sándor levelében — többek közt — a következőket olvashatjuk: „ut iuris patronatus dicti Ducis tenerent et possiderent [...] et quasdam litteras ab eodem Innocentio
