Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 965 utasítás nagyon bizalmas, egyedül csak Rimaynak szólt. A témánk szempontjából a legfontosabb, hogy jelentős kenőpénzekkel kívánta maga mellé állítani a dívánban és a Portán befolyásos török urakat, és el akarta rajtuk keresztül érni a Habsburg Monarchia elleni nyílt támadást.20 1 Rimay János portai követsége áprilisban befejeződött, így a cseh király megbízottjával együtt hazatért. Utolsó fennmaradt levele a fejedelemnek már előrevetített némi gondot a török segítség tényleges megadásának dolgában. Nem tartotta elég hatékonynak az oszmánok tevékenységét a hadjárat előkészületekor. Ok ugyanis követséget indítottak Oroszországba, hogy megnyerjék Moszkvát egy közös lengyelellenes fellépés számára. Rimay nagy elismeréssel emlékezett meg viszont Cornelius Haga holland követről, aki mint jól képzett, nyelveket beszélő ember, még az új nagyvezír bizalmába is könnyen beférkőzött.202 Ez azért volt fontos, mert a holland jelenlét Konstantinápolyban, illetve a spanyolok elleni holland-velencei együttműködés esetlegesen közös tengeri támadást is eredményezhetett. Bethlen tehát abban reménykedett, hogy ebbe a konfliktusba talán beavatkozik az oszmán flotta is. Úgy tűnik tehát, hogy fenti grandiózus tervét ezekre az európai folyamatokra építette, és annak ismeretében, hogy milyen jó viszonyban volt az erdélyi és magyarországi követség Cornelius Hagával, nem hiszem, hogy a politikai lépéseket — legalább részben — ne egyeztették volna.203 Török történeti szempontból 1621 legfontosabb eseményeként II. Oszmán szultán személyes hadba szállását említhetjük meg. Már április végén felvonták a sátrakat Dávud pasa mezején, ahonnan az európai hadjáratok indultak.204 A lengyelek még az utolsó pillanatban követséget akartak küldeni a Portára, hogy megpróbálják a szultánt eltéríteni tervétől. Rimay egy törököktől kapott információ alapján április 15-én arról számolt be, hogy a moldvai vajda a lengyel követség érkezéséről tájékoztatta a Portát.20 5 A havasalföldi vajda, Radu Michnea Tirgovi§téből május 20-án ugyanezeket írta Bethlennek, és azt is hozzátette, hogy a békét csak egyetlen módon lehetne megtartani, ha Lengyelország is elfogadná az adófizetést. Ekkor meg lehetne ismét erősíteni a békeszerződést. Michnea vélekedése némi jártasságot mutatott az iszlám jogrendszerben, mikor azt írta, hogy olyan országra a régi törvény alapján nem indulhatnak a törökök, amely adót fizet. Hogy ezt a lépést a lengyelek tényleg megtették-e, nem tudom. A béketárgyalásról fennmaradt adatok szerint azonban valószínűleg nem. A követ küldésének híre igaz volt, akinek megérkezését és meghallgatás nélküli visszafordítását a moldvai krónikás, Miron Costin is feljegyezte.20 6 Sőt ennél még biztosabb adattal szolgált Sövényfalvi Dávid, aki 1621 szeptemberében személyesen látta a követet a török táborban.20 7 201 MOL R 210, Tunyogi-Csapó gyűjt. fol. 12-20.; ETA II. 393-400. 202 Rimay János összes i. m. 397-400. 203 ETA II. 396-397. 204 Daniqmend, / H.: ízahli Osmanli, III. 280-281. 205 Rimay János összes i. m. 400. 206 Veress, A. : Documente privitoare i. m. IX. 233-234. Nr. 186.; Costin, M. : Grausame Zeiten i. m. 92. 207 MOL R 210, Tunyogi-Csapó gyűjt. fol. 1-3.; TMÁOT I. 325.
