Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 955 A magyar országgyűlésről utazott tovább a közös magyar-cseh követség Konstantinápolyba, ahová 1620. november 14-én, szombaton érkezett meg. Bár a perzsiai követség már két hete várakozott a szultáni audienciára, a magyar és cseh diplomatákat — az ügy fontosságára tekintettel — eléjük sorolták. A megérkezésük utáni napon, vasárnap azonnal fogadta őket a nagyvezír. Bethlen előkészített egy új követutasítást a tárgyalásokra, amelyben felsorolt egy sor esetet, amelyek azt igazolták, hogy II. Ferdinánd nem tartotta be eddig sem a békét. Ez alapján kellett a diplomatáknak, Dóczy Istvánnak, Johann Khöllnnek és Rimay Jánosnak elkezdeni a tárgyalásokat. A követutasítás mellett rendelkeztek a követek egy 25 pontos szerződéslevél- vagy ahdnáme-tervezettel is. Bár a követutasítás példányain nincs dátum, tartalma és az esztendő eseményeinek kronológiai rendje alapján augusztus 25. körüli kiállítását feltételezem.162 A követutasítás és a tervezett ahdnáme pontjai szorosan összefüggenek egymással. Mindkét szöveg eredetije napjainkig ismeretlen, a fennmaradt példányok a korabeli török fordítások ismételt magyarításai, amelyeket a szultáni díván 1620. november 18. körül tárgyalt. Joggal merül fel a kérdés, milyen alapon feltételezem a fentieket, amikor a kéziratos példány és a Rozsnyai Dávid török deák hagyatékában fennmaradt szövegek mind az 1619. évre utalnak? Az általam tanulmányozott két példányból a kéziratos így kezdődik: „In anno 1619 Mense Julio; mind az akkori magyar király Bethlen Gábor, mind a cseh király Fredericus [...] külön-külön három rendbeli követjeket expediálják egyszersmind az fényes Portára örökös békességnek csinálására."163 Szilágyi Sándor a Rozsnyai-hagyaték kiadásakor a felelhető példányok többségét használta, ennek ellenére az idézett magyarázatot elhagyta a redakció során. Az egyik lábjegyzetből kiderül azonban, hogy egy másik példányon hasonló olvasható: „Ez a confoederatusok legatioja volt anno 1619 mense Julio, kik is három rendbéli követjeket expediálják egyszersmind a fényes portára örökös békességnek csinálására."164 Mivel 1619-ben — mint tudjuk és láthattuk — nem volt cseh és magyar közös követség a Portán, illetve a követutasítás tartalma egyértelműen 1620-ra vonatkozik, a fenti rossz dátumot a későbbi másolóknak, talán magának Rozsnyainak a tévedésével kell magyaráznunk. A kiadott szövegváltozat annyiban is eltér a kézirattól, hogy az előbbinek a végén pontosan megadták a török fordítás elkészültének idejét: „Translatum 22. July a[nn]o 1029 a Muhamede. " A 19. századi kiadáskor át is számolták ezt, de rosszul. Nem 1619. december 30-án, hanem 1620. november 18-án jött létre a török nyelvű változat. 162 Rozsnyai Dávid, az utolsó török deák történeti maradványai. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica II.: Scriptores VIII.) Pest 1867. 95-117.; Egy másik változat megtalálható: MOL R 298, 1526 utáni gyűjtemény, Erdélyi iratok, fol. 80-86. Ezt a Rozsnyai Dávidétól részben eltérő szövegváltozatot Kapás Anita dolgozta fel szakdolgozatásban: Kapás Anita: Bethlen Gábor diplomáciai tevékenysége 1619-20-ban. Kézirat. [Szakdolgozat a Szegedi Egyetemi Könyvtárban. Témavezető: Papp Sándor.] Szeged, 2009. 1-77.; ill. egy újabb példányát a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteményében találtam meg - jelzete: Török, Qu. 115. 163 MOL R 298, Erdélyi iratok, fol. 80-86. 164 Rozsnyai i. m. 95.
