Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915

BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 917 cióját. Bécsben és Prágában tárgyalt, és ennek eredményeként 1615. július 14-én Habsburg részről megtörtént a békeszerződés újabb megerősítése. Ezt követően továbbra is a Habsburg-udvar környezetében maradt, Prágában kívánta bevárni az oszmán ratifikáció beérkeztét. Hónapok teltek el, mire a békeszerződés oszmán szövegváltozata 1616 januárjában megérkezett. Még ekkor se fejeződtek azonban be a tárgyalások, hiszen kérdéses volt jó néhány falu hovatartozása. Végleges megoldást nem találva — egy év határidőt hagyva — visszaindult az oszmán küldöttség Bécsből.8 A források alapján teljesen egyértelmű, hogy Graziani beépült a Habsburg Monarchia legfelsőbb diplomáciai köreibe. Részesévé vált annak a széleskörű politikai tervnek, amely a tizenöt éves háború alatt kialakult hatalmi viszonyokat kívánta elsősorban diplomáciai módszerekkel életre hívni. Ennek a tervnek a részeként vissza akarták helyezni Radu Çerbant Havasalföld élére, akit 1611-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelem üldözött el a trónjáról. Bár utólag számunkra már illuzórikusnak tűnhet, hogy a közismert Habsburg-párti vajdát kívánták visszajuttatni országába, hiszen helyette egyik riválisát, Radu Mihneát erősítette meg a szultán, ennek ellenére — úgy tűnik — Bécsben komolyan számoltak a terv megvalósulásával. Mind Graziamnak, mind Starzer portai Habsburg-követnek, mind a később kiküldött Ludwig von Molardt (Mollart) rendkívüli követnek (1618-1622) feladata volt, hogy Radu §erban ügyeit úgymond elrendezze.9 A fenti tervek összefüggésben álltak egy nagyszabású vallási mozgalom célkitűzéseivel is, amely elsősorban a törökök elleni új keresztes hadjárat megindulását helyezte működése középpontjába. Az Ordo Militiae Christianae Charles Gonzague de Nevers tervei szerint jött létre. A II. Ferdinánd korát bemutató 17. századi kiadvány, az Annales Ferdinandei lapjain olvasható a rend megalakulásának története, illetve azok listája, akiket az első körben felvettek. Meglepőnek tűnhet, hogy az első személy éppen Radu §erban (Radulius Fürst von Wallachey) volt, a tizenharmadik pedig „Nicolaus Petraßkus, Weywoda in der Walachey" avagy Petra§co vajda, aki Vitéz Mihály fiaként kapta meg a fenti megtisztelő címet. A sorban az ötödik helyet Homonnai Drugeth György foglalta el, amely önmagában is megtiszteltetésnek számított. A rend céljait az ő személyes ambíciói is hűen mutatják, hiszen ő volt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem legelkeseredettebb ellenfele az erdélyi trónért folytatott küzdelemben.10 8 Manfred Stoy: Rumänische Fürsten im Frühneuzeitlichen Wien. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien 46. (1990) 167-169. és Uő-. Gaspar GraÇiani, Fürst der Moldau 1619-1620: seine marginale Rolle in den Anfangen des Dreißigjährigen Krieges. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 112. (2004) 306-315. 9 Manfred Stoy. Radu §erban, Fürst der Walachei 1602-1611 und die Habsburger. Eine Fallstudie. Südost-Forschungen 54. (1995) 101. 10

Stoy, M.: Radu §erban i. m. 49-103.; Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. (A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. VI.) Bp. 1898. 240-241.; Franz Christoph Khevenhüller: Annales Ferdinandei. IX2. Leipzig, 1723. 711-714. - http://www. bibliothek.uni-augsburg.de (a letöltés ideje: 2010. július 26.), ill. újabban - Homonnai szerepét is kiemelve - Molnár Antal-. Végvár és rekatolizáció. Althan Mihály Adolf és a magyarországi katolikus restauráció kezdetei. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra-Horn Ildikó. Bp. 2005. 394-395. és Lukács László - Molnár Antal: A homonnai jezsuita kollégium (1615-1619). In: Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint