Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 883 alatt annyit veszíthet az ország a törökök hatalmas ígéreteinek és nyájas szavainak cselvetése miatt, mint az elmúlt száz év alatt. Thurzó nádor válaszában magyarázkodott, hogy miért is volt Báthory fejedelemmel jó viszonyban, de utalt arra is, hogy tudja, az uralkodó elődei már sok munkával, költséggel és fáradozással törekedtek Erdély visszaszerzésére, így hát nem csodálkozik azon, hogy II. Mátyás is ezen munkálkodik, és nagy igyekezettel próbál ürügyet keresni erre az akcióra.2 8 Bethlen fejedelemmé választása után, 1613 novemberében azonnal követeket bocsátott Bécsbe, hogy „tettéről és fejedelemségéről" számot adjon - ahogy Böjti Veres fogalmazott a bevezetésben idézett szavaiban. II. Mátyás királyhoz és Melchior Khlesl püspökhöz, a bécsi kormányzat legbefolyásosabb emberéhez29 mentek követei, Sarmasághy Zsigmond tanácsos, Kassai István jogügyigazgató és az említett brassói első szenátor, Benkner János, akik által az új fejedelem levelet is küldött a királynak, amelyben saját megválasztásának tényét jelentette be.3 0 Az erdélyi rendek ezenfelül egy külön levélben maguk is értesítették II. Mátyást az erdélyi változásokról. Mindkét írásban arról igyekeztek meggyőzni a magyar királyt, hogy a törökök csak a zsarnok Báthory Gábor eltávolítására érkeztek Erdélybe és nem más okból.3 1 A követség és a levelek elsődleges célja azonban az volt, hogy Bethlen Gábor fejedelemségét elfogadtassák a magyar királlyal. Miután a követek nem találták Bécsben a Habsburg-uralkodót, továbbmentek Linzbe, és ott adták elő jövetelük okait. Meglehetősen hideg légkörben fogadták őket és magyarázkodásukat arról, hogy Bethlent hogyan és mi módon választották fejedelemmé. II. Mátyás egy Albert főherceghez írott levelében tudósított az erdélyi követek linzi látogatásáról.3 2 Ebből megtudjuk, milyen álláspontra helyezkedett a király Bethlennel és Erdély ügyével, illetve az erdélyi változásokkal kapcsolatban. Maga II. Mátyás ugyan megtagadta a követek személyes fogadását és meghallgatását, de természetesen mégis kitudódott jövetelük célja. A követek elmondták az Erdélyben lezajlott változások okait és körülményeit, valamint Bethlen Gábor — a király szóhasználatában — „vajdává" választásának tényét. Kérték továbbá a korábbi megegyezésekre hivatkozva, hogy a Habsburg-ural-28 „Transylvania multos labores, sumptus, fatigia etiam predecessoribus Sarcae Caesareae Regiae Majestatis, domini domini mei clementissimi, reperisse certum est, non mirum itaque si et hoc tempore Suae Majestatis curis et laboribus majores adhuc addat suisque mutationibus variis cogitationibus ansam praebeat." Thurzó György levele Khleslhez, Biccse, 1613. dec. 19.: Hammer-Purgstall, J. i. m. HI. 83. 29 Melchior Khlesl (1552-1630) bécsi püspök (1598), bíboros (1615), 1599-től Mátyás főherceg kancellárja. Nagy szerepe volt a bécsi béke létrehozásában, keménykezű ellenreformátor, II. Mátyás bizalmas tanácsadójaként befolyása 1612-től nőtt meg rendkívüli mértékben a Habsburg-udvarban, mindenekelőtt a Titkos Tanács elnökeként. Bethlen és általában a rendek hatalmi előretörésének ellensége volt. 1618-ban megbukott, akkor az uralkodó egy évre bebörtönöztette. Életének rendkívül alapos feldolgozása (számos forrás kiadásával): Hammer-Purgstall, J.: i. m. I-IV köt. Wien 1847-1851. Az újabb osztrák szakirodalom szinte kizárólag a püspök egyházpolitikai tevékenységét tárgyalja. 30 EOE VI. 374-376. 31 Uo. 376-379. 32 II. Mátyás levele Albert főherceghez, 1614. febr. 5., Budweis: Magyar történelmi okmánytár, a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. Összeszedte és lemásolta: Hatvani ( Horváth 1 Mihály. IV 1608-1652. (Magyar Történelmi Emlékek I.: Okmánytárak 4.) Pest 1859. 66-72.
