Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847

AZ ERDÉLYI SZÁSZOK ÉS BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM 875 Tanulságok Az elmondottakból feltétlenül levonható néhány elgondolkodtató következtetés. Egyfelől a brassói források és a szász nézőpont beemelése Bethlen Gábor korának kutatásába új árnyalatokkal gazdagítja a fejedelem trónra kerülésének egyébként sem színtelen eseménysorát. Ebben a megvilágításban hangsúlyosabb szerepet kapnak azok a belső törekvések, amelyek a Habsburgok Haubtkrieg-koncepciója és az oszmánok nagyon is érzékelhető erőfölénye között játszottak szerepet a térség hatalmi viszonyainak alakításában. Másfelől figyelemreméltó az 1611 és 1613 között Brassó által összefogott, Báthory Gáborral szembeni erdélyi ellenállás íve, amely a németes irányvonal mentén Bécsben aktivizálódó Kendy-emigrációt és a Habsburg-megbízottakat, majd a törökös párt hagyományainak megfelelő fejedelemváltás első jelöltjét, Giczy Andrást követően végül Bethlen Gábor és portai támogatói mellett kötelezte el magát. Az is nyilvánvaló, hogy a Báthory fejedelem megbuktatására törő erők semmiképpen sem köthetők egyetlen csoportosuláshoz, hiszen szászok, székelyek, magyar főrendűek egyaránt közreműködtek benne. A szászok (köztük mindenekelőtt a brassóiak), akik a maguk részéről kétségbevonhatatlanul a Báthory-ellenes mozgalom élén jártak, a vizsgált esztendőkben elismerésre méltó diplomáciai manőverezést folytattak, ez pedig a közösség egészére nézve is fontos üzenet hordozója. Nyilvánvaló, hogy a szászság látszólag egységes irányítása ellenére is megosztott volt, és akár homlokegyenest eltérő állásfoglalások is párhuzamosan jelen lehettek az Universitas egyes közösségei között. Az Universitas erejét jelzi azonban az a tény, hogy még ilyen körülmények között is, saját, belső ellenzékét megkerülve képes volt az összehangolt cselekvésre és a rendi nemzet egészére vonatkozóan irányadó prioritások kidolgozására és érvényre juttatására. Az 1611-1613-ban történteket elemezve a szász diplomácia rugalmassága is világossá válik: szó sincs a szászok minden áron érvényre juttatott német- vagy Habsburg-barátságáról, sokkal inkább egy józan, az aktuális hatalmi erőviszonyokhoz messzemenően alkalmazkodó politikai kurzusról. Mindez azt sugallja, hogy az erdélyi rendi nemzetek történetének szisztematikus vizsgálata további értékes adalékokkal szolgálhat mind a fejedelemség, mind az egész régió történetének kutatása során. THE ROLE OF BRASSÓ/KRONSTADT AND TRANSYLVANIA SAXONS IN PRINCE GABRIEL BETHLEN'S SUCCESSION TO THE THRONE by Zsuzsanna Cziráki (Summary) Focusing on the activity of Saxons in the power conflicts in Transylvania 1610-1613, the paper highlights new research results referring to the rule of two princes of Transylvania, Gabriel Báthory (1608-1613) and Gabriel Bethlen (1613-1629). Drawing both on unique Saxon sources (Stadthannenrechnungen) concerning the city of Brassó/Kronstadt (today Brasjov, Rumania) and on