Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
4 VONYÓ JÓZSEF része, s véleményüket átvéve az 1945 utáni történeti irodalom is „álmoskönyvnek" minősített? Olyan dokumentum alapján, melynek — szerintük — legfontosabb jellemzője „a mérhetetlen nacionalizmus, a felfokozott szociális demagógia (...) és ködös általánosság", továbbá az, hogy — megvalósíthatatlan módon — „minden társadalmi osztály, réteg vágyainak kielégítését, sérelmeinek orvoslását ígérte".3 Az eddigi elemzések többnyire a program egyetlen elemét tekintik olyannak, mint amely félreérthetetlenül kifejezi Gömbös szándékait. Az „öncélú nemzeti állam" gondolatát direkt módon, vagy árnyaltabb elemzéssel „a központi hatalom abszolút uralmának"4 , a „tekintélyelvű, autoritativ, vagyis fasiszta berendezkedés"5, a „totális rendszer"6 , sőt a „nyílt fasiszta diktatúra"7 , megteremtésre irányuló törekvés kifejezéseként értelmezik. A kormány- és pártprogram pontjai kétségtelenül általánosak, „ködösítők", és látszólag egymásnak ellentmondó ígéreteket tartalmaznak. Az utóbbi évtizedekben azonban a történeti kutatás olyan új dokumentumokat, adatokat és összefüggéseket tárt fel a Gömbös-csoport tíz évvel korábbi és az 1930-as évek elején vallott politikai nézeteiről, illetve a kormányzati pozíciók birtokában gyakorolt politikájáról, melyek más megvilágításba helyezik a Nemzeti Munkaterv számos részletét. A programot meghirdető pártvezér/miniszterelnök az 1920-as években az irányzat vezéralakjaként volt részese a fajvédő program formálásának, nemcsak a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt céljait manifesztáló dokumentum, hanem általában a Gömbös vezette szélsőjobboldali csoportosulásban megfogalmazott nézetek esetében is. Miniszterelnöki környezetének jelentős része már akkor is vele tartott. Azok, akik később csatlakoztak hozzá, ezt jórészt radikális, „rendszerváltó" törekvései miatt tették. Az 1920-as években a fajvédők programjában a nemzeti lét feltételeként, egyben legfontosabb céljaként a békeszerződés revízióját fogalmazták meg, amely — vélték — egyedül ad értelmet a nemzet életének. Ezért is maradt számukra különösen fontos és megvédendő érték — korábban is vallott nézeteikkel összhangban — a függetlenség, az ország szuverenitása.8 S részben ennek volt következménye szabad királyválasztó álláspontjuk, a legitimizmus elvetése. A revízió megvalósításával együtt céljuknak tekintették Magyarország kelet-európai vezető szerepének visszaállítását, illetve megteremtését,9 a felkészülést a 3 Kónya Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra megteremtésére. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 47, 64.; Magyarország története 8. 1918-1919, 1919-1945. Főszerk.: Ránki György. Szerk: Siklós András, Tilkovszky Lóránt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 677.; Balogh S. - Gergely J. - Izsák l. - Jakab S. - Pritz P. - Romsics /.: Magyarország a XX. században. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1985. 176.; Borsónyi György: Válságévek krónikája 1929-1932. Kossuth, Budapest, 1986. 179. 4 L. Nagy Zsuzsa: Magyarország története 1918-1945. Debrecen, 19952 . 137. 5 Magyarország a XX. században. I. m. 176. 6 Magyarország története 8. I. m. 677. 7 Kónya Sándor: Gömbös kísérlete... i. m. 48. 8 Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 205-207.; Gömbös Gyula a Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt ügyvezető alelnökének beszéde Szegeden, 1922. március hó 27-én a Tisza-szálló nagytermében tartott népgyűlésen. (Politikai beszédek 4. füzet) Bp. 1922. 1-2.; Pritz Pál: A fajvédők külpolitikai nézetei (1918-1936). Századok, 1990. 5-6. sz. 617-669. 9 Az 1922. június 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója, II. köt. (1922. júl. 24.) 294.; XXIII. köt. (1924. ápr. 16.) 412. (A továbbiakban: NN 1922)
