Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
870 CZIRÁKI ZSUZSANNA végső döntést: Magyaroglit szívélyesen kell fogadni, de a fejedelemmel sem kerülhet nyílt kenyértörésre sor.11 3 A józan döntés hátterében nem alaptalanul sejthetjük a belháborüba belefáradt város túlbiztosításra épülő, az erőviszonyok végleges kialakulásáig várakozó álláspontot képviselő cselekvési tervét.11 4 A városgazda 1613. augusztus 9-én jegyzett be először olyan adatot számadáskönyvébe, amely már a török sereg felvonulásáról árulkodik: ekkor Magyarogli Ali pasa elé brassói futárt szalasztottak levelekkel Havasalföldre.115 A vele fenntartott kapcsolatért a város „török referense", Johannes Benkner felelt.116 Rajta kívül azonban természetesen a városi tanácsosok nagy része is feladatot kapott a törökök fogadása során. A városvezetés ugyanakkor folyamatosan kapcsolatban maradt a Báthoryt támogató székelyföldiek táborával is,117 mi több, a látszat fenntartása végett augusztus 16-án brassói darabontokat — noha mindössze két tizedet — is vezényeltek közéjük.11 8 A Havasalföld felől közelítő török-tatár-havasalföldi11 9 haderő első egységei augusztus 21-én érkeztek meg Brassó alá, és Obrassóban helyezték el őket.120 Úgy tűnik, ekkor végképp megszakadt az érintkezés a fejedelemmel, a brassóiak csupán Fogarassal — zömében fogarasi bojárokkal12 1 — maradtak kapcsolatban, hiszen augusztus végén brassói futárokat könyveltek velük kapcsolatban.12 2 A Báthoryval a végéhez közeledő levélváltás utolsó hírmondójaként futott be Giresch Jakab brassói futár 21-én, aki — Báthory egyik emberével együtt — az Obrassóban táborozó tatárok fogságába esett. A fejedelem levelét hordozókat Tatár Cselebiék egyértelműen ellenségként kezelték, a náluk talált levelet feltörték és felolvasták a táborban. A tatárok vészjósló magatartása egy-113 Uo. 114 A város Benkner-párti táborának köszönhetjük azt a városbíró politikáját kritizáló kora újkori brassói falfirkát, amelyet egyenesen a bíró házának falára festettek: „Du Richter, warumb bist du so ein gottlos Mann und lässt die Leut so plagen? Willst auch nit wissen, was du glauben kannst." Hegyes: Diarium, 467. 115 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 238. 116 g rre utaló adat a városi számadáskönyvekben elsőként augusztus 19-ére vonatkozóan olvasható, ekkor könyvelték ugyanis a városban azt a szolgát, aki Benkner parancsára Magyaroglihoz utazott Havasalföldre. ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 242. 117 Uo. 241., 243. 118 Uo. 241.; Andreas Hegyes úgy tájékoztat erről, hogy a brassói darabontok kiküldése csupán a székelyek gyanakvásának elaltatását célozta. Mi több, a 16-án menetkész teljes századot a városkapuból fordították vissza, mivel hírét vették a Porta Báthory Gábor ellen érkező, közelgő hadainak. Hegyes: Diarium, 467. 119 A tatárok vezetői közül név szerint említik Ali Mirzát, akinek augusztus 26-án külön tételként számoltak el élelmiszereket. Ezenfelül említik Delliman „hadnagyot", illetve a már említett Sahin Girájt, akinek szolgái érkeztek Brassóba szeptember 25-én. ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 247. 266.; Andreas Hegyes továbbá említést tesz Tatár Cselebiről és Balánról, a csupán Mirza névvel jelölt tatár főember testvéréről. Hegyes: Diarium, 468. 120 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 244.; Valószínűleg erről az első seregrészről tesz említést Magyarogli Ali pasa egyik bizonytalan keltezésű, ám feltétlenül augusztusban íródott levele Benknernek, amelyben bejelenti ezer iszlám katona érkezését Brassó falai alá. Egyben azt is tudatta, hogy személyes bevonulása a városba egyelőre várat magára. Magyarogli Ali pasa levele Johannes Benknernek. Havasaifold, 1613 augusztusa. Guboglu, M.: i.m. 245-246. 121 Hegyes: Diarium, 253. 122 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 246.
