Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
AZ ERDÉLYI SZÁSZOK ÉS BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM 867 lengyel koalíció szertefoszlását támasztja alá Brassóban az a számadáskönyvi bejegyzés is, amely szerint ekkor, 1613. május 31-én bocsátották el az utolsó lengyel hadnagyot, aki a városban tartózkodott.9 2 A Báthory fejedelemmel kötött béke ügyét a brassóiak kétségkívül meghányták-vetették az ekkor — a legfontosabb török méltóságok megkörnyékezését követően — már a Portán tartózkodó Bethlen Gáborral is. A török összekötő, Deli Musztafa június 6-án levelet vitt a főúrnak.9 3 A szász városba néhány nappal a küldött elindítását követően, június 9-én érkezett egy levél Bethlentől.9 4 Bár a felek kommunikációjának tartalma jelenleg nem ismert, joggal gondolhatjuk, hogy a Portáról kitartásra buzdíthatták a városiakat, elsősorban Bethlen ügye szerencsés megváltozásának májusi fejleményei alapján: ekkorra született meg ugyanis a döntés a Portán, hogy esélyt adnak Bethlennek mint fejedelemjelöltnek és trónkövetelőnek Báthory Gábor ellenében. Szászok az oszmánok és a trónfoglaló Bethlen Gábor oldalán A Brassó körül kialakult helyzet 1613 júniusában látszólag nyugvópontra jutott. Míg Bethlen portai indítása igencsak váratott magára, Brassó a fejedelemmel kötött békesség alapján birtokai visszaszerzésén, erőforrásai feltöltésén munkálkodott. Ez utóbbi célt szolgálta a Havasalföld felé féltő gonddal őrzött jó viszony is.9 5 Mindezeket figyelembe véve nem csoda, ha a brassói városvezetés nagy igyekezettel őrizte a látszatot, mintha Báthory Gábor hűséges alattvalói volnának. Szebenben most már „barátként" tűrték meg a brassói tanácsurakat, helyreállt a rendszeres kommunikáció a két város között,9 6 június 16-án Brassó még adót is küldött a fejedelem kincstárába.9 7 S úgy tűnik, Báthory Gábor — mintha mi sem történt volna — a régi idők szellemében számított megtért alattvalói szolgálatára. Kitűnően illusztrálja ezt a helyzetet, hogy portai követségéhez kötődően kiegészítő támogatást várt el éppen Brassótól, holott a város falai között nem szűnt meg a hatalma ellen irányuló fondorkodás. Nem lehet véletlen, hogy a 645 forinttal a Portára küldött fejedelmi megbízottat, Pollack Jánost csak a tapasztalt, konstantinápolyi ügyekben is jártas kengyelfutóval, Bonyhay Andrással bocsátották útnak Brassóból.98 Bonyhay egyébként július 13-án már újabb küldetést teljesített: a városvezetés Szebenbe küldte Bá-92 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 202. 93 „[6. Juny.] Mehr dem Delly Mustapha, weil er bey den H[errn| Bethlehem Gabor geschickt wardt, geben. R 30.-" ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 210. 94 Uo. 212-213. 95 Havasalfölddel Brassó 1612-1613 fordulójától folyamatos kapcsolatban állt, egymást érték a futárok és a brassói, illetve havasalföldi főemberek a határon. A város közvetlen szükségleteinek kielégítése mellett Havasalföldnek azonban egyéb kompetenciája is volt, amely indokolta az ebben az irányban bonyolított élénk diplomáciai forgalmat: mint Bethlen Gábor 1612. szeptember 8-áról idézett leveléből is kitűnik, ez volt az az útvonal, amelyen keresztül a brassói ellenállás kapcsolatot tarthatott az emigrációval. Vö. ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 173., 220., 229. 96 Uo. 219., 221., 225. 97 „[16. Juny.] Eodem schicket ich mit dem Wieisen] H[errn] Andrea Heigiesch F[ürstlicher] G[naden] an dem Zintz R 2500.-" Uo. 214. 98 Uo. 218.
