Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
AZ ERDÉLYI SZÁSZOK ÉS BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM 861 Habsburg-követ, Michael Starzer révén lépett kapcsolatba. A brassói uraság személyesen hívta titkos találkozóra Starzer követet, ahol mézes-mázosán ecsetelte számára a szászok Giorgio Basta generális század eleji erdélyi uralma óta töretlen királyhűségét. Kitért arra a körülményre is, hogy csupán a közvetlen katonai fenyegetés vitte őket arra, hogy a törökökkel egyezkedjenek. Szorongatott helyzetük akadályozta meg őket abban is, hogy közvetlenül Bécsben „kopogtassanak" segítségért, ezért próbálkoznak most a portai követ útján. Benkner kifejtette Starzernek, számítanak a Habsburgok támogatására, hiszen Báthoiyval sohasem fognak megbékélni, legalábbis addig bizonyosan nem, amíg vissza nem adta Szebent és a szász szabadságokat. Azt is megjegyezte, hogy erre vélekedésük szerint sohasem fog sor kerülni, hacsak a magyar király garanciát nem vállal az ügyért, és szárnyai alá nem veszi Báthoryt és az Erdélyi Fejedelemséget. Benkner azt állította, ha Báthory elismerné II. Mátyás és a Magyar Korona főségét, a szászok is megnyugodnának Szeben visszaadása felől.57 Az ellenállás tüzének ébrentartása érdekében október 19-én5 8 Brassó egyébre is vállalkozott: míg Johannes Benkner és brassói urakból, illetve török tolmácsokból álló kísérete Konstantinápoly felé vette útját, Tamás és György nevű brassói kengyelfutókkal a temesvári pasát és az ott meghúzódó emigránsokat értesítették a történtekről.59 A temesvári kapcsolat ébrentartása azt jelzi, hogy a földvári fiaskót követően a diplomácia terén rendkívül körültekintő Brassó továbbra is szükségesnek tartotta az emigráns Bethlennel folytatott egyeztetést, annak ellenére, hogy nem tudott hathatós segítséget kijárni érdekükben török pártfogóinál. Mindez azonban egyelőre még nem jelentette azt, hogy a város Giczy Andrásba vetett bizalma megrendült volna. Az óvatos városvezetés ugyan a Bethlen Gábor körül tömörülő erők felé nyitott, de Giczyvel sem szakította 57 „Dann der Bathori Hermanstatt restituiren werde, zweiflen die die anreisenden Sachsen selbst, obgedachter H[err| hat sich in der still bey mir an einem vertrauten ort befunden, unnd mir ursach seiner legation angezeigt, das er nemblich nicht zue schaden der Provinz Sibenbürgen oder der Cron Hungern hieher geschikht, hülff von den Türkhen zu sollicitiern oder daß sich die Cronstetter ganz Ir Kaytserliche] M[ajestä]t oder der Cron Ungern begeben wolten, sondern weillen sie dem Türggen so gar im rächen ihrem fursten zum Erzfeindt, so es mit dem Türggen halte, haben sie auch niemandt hinaus schickhen, weeder von drausn wenig aus der Moldaw, noch Wallachey hülff hoffen khönnen, auf daß aber die Türggen nit verursacht zugleich mit dem Bathori sie zu überziehen, haben sie per forza den Türggen umb hülff ansprechen müessen, sonst hetten sie hoffendt dem herrn Basta, sowol vor einem jähr dem Sigfismundus] Forgach allen gehorsam geleist, und zu underthenig gemüeth zuerkhennen geben, wie sie sich dann noch stettigs auf denselben, wegen der in Ihr M[ajestä]t namen gethanen Vertröstung verliessen, auch daß so es darzue khomben solt, sie demselben Ihre Thor zuegewachren, umb mehrer Ir M[ajestä]t dero trewe Sicherheit halben, wie auch vor dießen beschehen, willig übergeben wollen, dann sie sich mit dem Bathori in ewigkheit nicht werden vergleichen khönnen. Es sey dann, daß derselbe den Sachsen Hermanstatt wider restituiere, und sie versichert, daß Ihr M[ajestä]t allergnedigist will denselben sich zu undergeben sein werde, wie sie dann hiemet gehors[amist] wollen gebetten haben, so Ihr M[ajestä]t den Bathori zu gnadn angenohmbn, oder khünftig annehmen wurden, ihrer der armen Sachsen besonders Hermanstatt allergnedigist eingedenckh sein wollen." Uo. 58 A kortársak véleménye eltér arra vonatkozóan, mikor is indították a követséget. Petrus Banfi tudósítása alapján erre már október 18-án sor került. Tagebuch des Petrus Banfi. In: Quellen zur Geshcichte der Stadt Kronstadt V Chroniken und Tagebücher II. Brassó 1909. [a továbbiakban Petrus Banfi] 428. 59 ANR FB Stadthannenrechnugen V/19. 299.
