Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
858 CZIRÁKI ZSUZSANNA ve volt a fejedelemség megszerzésére, noha a fejedelemjelölt ekkor még nem is ő, hanem Giczy András volt. Ezek közül a „B terv" érintette Brassót, hiszen az oda gyűjtött seregnek nem kis szerepe lett volna az akcióban. így a levél arra a napjainkig vitás kérdésre is választ ad, miért vállalt csatát Weiss Mihály és Giczy András 1612. október elején: hittek abban, hogy ez lesz az az ütközet, amelyben a hozzájuk húzó, bár már emigrációba szorult Bethlen által szerzett török és havasalföldi támogatással letaszítják a trónról Báthory Gábort. A Weiss Mihály mellett tevékenykedő tanácsúr, Johannes Benkner ekkor egyenesen úgy vélte, az akció célja végső soron az volt, hogy Giczyt Gyulafehérvárra vigyék és beültessék a fejedelemségbe.44 A fenti levél egyébként Bethlen Gábor 1612. szeptemberi menekülésére, illetve annak indítékára is vet némi fényt. Bethlen azt is megírta ugyanis Mehmed agának, hogy a havasalföldi vajda (Radu Mihnea) nem megbízható, hiszen minden információt Báthory rendelkezésére bocsát. Bethlen komolyan aggódott amiatt, hogy egy korábbi levelének mását Havasalföldön keresztül volt kénytelen elküldeni Brassóba.4 5 A bekövetkező események alapján azt mondhatjuk, az aggodalom nem is volt alaptalan. Bethlen távozása a fejedelmi udvarból néhány nappal a Mehmed agának szánt levél megírása után bekövetkezett. Ilyen körülmények között megalapozott a gyanú, hogy a Havasalföld felé bonyolított levelezés illetéktelen kezekbe került, és rövid időn belül eljutott Báthoryhoz.4 6 Nyilvánvaló, hogy a kialakult helyzetben ennél kevesebb is elég lett volna ahhoz, hogy a fejedelem árulással vádoljon meg valakit, akár bizalmas tanácsosát is. Ha valóban Báthory kezében volt az a bizonyos levél, a kompromittált Bethlennek sürgősen távoznia kellett.4 7 Árulkodó ezzel kapcsolatban Báthory fejedelemnek Bethlen ellen irányuló szidalma, amelyben a hajdani Kendy-csoportot ért gyászos véggel példálózik: „De meglátja esze-lelke áruló, hogy bizony Kornis Boldisár tánczára vonszok rövid nap".4 8 Az erdélyi események híre természete-44 Benkner, fol. 17 Ír. 45 „Nag[ysa]gtok az Havasaly Vaydanak semmytt ne hidgiön, mertt mindön hírrel eö Tartia az feyedelmött: bizony bánom hogy az en lewelemnek massatt Hawasalfolden altal kültek Brassóban, mertt az Vayda ha megh erty mindgiarast ertesere adgia az feyedelemnek". Brassóba küldött levelére/leveleire feltételezhetően választ is kapott, hiszen jól tudta, „Gezy Andrasis Moldovaban möntt Aly Bassahoz, hogi ha leöhetne el indítana eőkett". Veress E.: i.m. 327. 46 Bethlen Gábor igen szorgalmasan levelezhetett bizalmas kapcsolattartóival. Déváról ugyanis — feltehetően a hátrahagyott Károlyi Zsuzsanna segítségével — jó néhány levél ment ki ebben az időszakban: „[Bethlen Gábor] Itt benn is penig Déva várából hozzá tartozói által felséged és birodalma ellen mint nyilvánvaló ellenség opponálta magát. Felséged penig mind Bethlen Gábort, mind az Dévában lévőket evocáltatta, s nem compareáltanak." A szebeni országgyűlés határozatai, 1612. november 20-29.: EOE VI. 255. 47 Bethlen távozásának körülményei egyébként nemcsak a magyar, hanem a szász kutatókat is foglalkoztatták, különösen Maja Philippi brassói történész foglalkozott a kérdéssel. Philippi maga azt a véleményt képviseli, hogy Bethlen Gábor szökése előtt már kapcsolatban állt Weiss Mihályékkal, és pályája kezdetén hangot adott azon véleményének is, hogy Bethlent — trónra jutásáig vezető útját tekintve — leginkább a politikai kalandor kifejezéssel lehet jellemezni. Vö. Maja Depner [Philippi]: Das Fürstentum Siebenbürgen im Kampf gegen Habsburg. Untersuchungen über die Politik Siebenbürgens während des Dreißigjährigen Krieges. (Schriftenreihe der Stadt der Auslandsdeutschen 4.) Stuttgart 1938. 31. 48 Bethlen Gábor levele Thurzó Györgynek: EOE VI. 248-251.
